Az Alapjogokért Központ szerdán megrendezett „Az Európai Unió jövője: EP-választás után – szerződésmódosítás előtt?” című konferenciáján a Miniszterelnökséget vezető miniszter leszögezte, hogy hogy távolról sem az EP az unió legfontosabb intézménye. A legjelentősebb politikai döntéshozói fórum az Európai Tanács, amelyben az állam- és kormányfők határozzák meg a fő irányvonalat.

– tette hozzá a miniszter, aki szerint mivel a legfőbb döntéseket az Európai Tanács hozza meg, „jó okunk van az optimizmusra”.

Gulyás Gergely az Európai Bizottság kapcsán úgy vélekedett, hogy komoly jelentősége van annak, hogy ismét csúcsjelölti rendszerben döntenek-e az EB vezetőjének személyéről, mert ha igen, akkor ez már szinte hagyománnyá válik. A miniszter közölte, hogy jelenlegi információik szerint nem Manfred Weber kerül majd az Európai Bizottság élére, mert nincs meg a szükséges többsége. A miniszter azt szorgalmazta, hogy olyan elnöke legyen az EB-nek, aki szakít az elmúlt öt év gyakorlatával, amikor „politikai bizottságként” működött a testület.

Gulyás Gergely | Fotó: MTI/Illyés Tibor

Gulyás szerint ennek volt „köszönhető”, hogy nem sikerült a jog talaján állva kezelni a migrációs válságot. Az Európai Bizottság, amely elviekben a szerződések őre, nem betartatta a szerződéseket, hanem azokat a tagállamokat ünnepelte, amelyek a szabályokat megszegve anarchikus állapotot hoztak létre.

– jelentette ki a miniszter a konferencián, majd kitért arra, hogy a kialakult lengyel-magyar és visegrádi szövetség nélkül egészen más súllyal tudna Magyarország beleszólni az uniós ügyekbe.

Gulyás Gergely a magyar kormánypártok 53 százalékos eredményéről azt mondta, hogy a kapott szavazatok alapján ez a legjobb, amit 2004 óta bármely politikai tömörülés elért Magyarországon. Beszélt arról is, hogy ma az EU a bővítés szempontjából „rosszabb állapotban van, mint azok a tagállamok, amelyek csatlakozni kívánnak”. Az unió nem kész arra, hogy továbbvigye a bővítési folyamatot – fejtette ki.

Úgy vélekedett, hogy ma sokkal nagyobbak a különbségek Európán belül, mint valaha voltak: 1989-1990-ig az a hit élt a közép-európai nemzetekben, hogy ha leomlanak a határok, kivonulnak az oroszok, akkor a nyugat-európai integráció részeseivé válhatnak. Ennek ellenére van sok kérdés – például a migráció ügye, a családpolitika témája, az egyházak szerepe, a keresztyén gyökerek jelentősége -, amiben a közép-európaiak másként gondolkodnak, mint a nyugatiak. Vagy meglesz az elfogadás és a békés egymás mellett élés, vagy

– jelentette ki a miniszter.

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy szerinte Nyugat-Európa jelentős részében megszűnt a plurális média, hiszen aki nem ragaszkodik a politikai korrektség szabályaihoz, az egyből megsemmisül, soha többé nem vehet részt a közéleti vitákban.