Dánai egy öt és fél milliós lakosú gazdag állam, az egy főre jutó GDP-t tekintve a világ tíz legjobb módú országa között van. Ahogy szokták mondani, van mit a tejbe aprítani. Legalábbis eddig így volt. A bevándorlási hullám azonban megtépázta a jóléti országot is. Stábunk több olyan közel-keletivel beszélgetett, akik arról számoltak be, hogy havonta körülbelül 7000 dán koronát kapnak segély címén, munkájuk ugyanis nincs. Ez az összeg 300 000 forintnak felel meg, amely nem rossz a semmiért. A bevándorlók arra hivatkoznak, hogy azért nem dolgoznak, mert nem rendelkeznek megfelelő nyelvtudással, pedig rengeteg program van, amely optimális esetben azt segítené, hogy a külföldiek megtanuljanak dánul. A hatalmas munkanélküliség nemcsak a szociális rendszert terheli le, hanem táptalaja a bűnözésnek is. Koppenhága Norrebro kerületében rendszeresek az erőszakos bűncselekmények, a rablások, lopások, valamint virágzik a drogkereskedelem is.

Dániában a hivatalos politikai kommunikációban és a sajtóban is gettónak hívják azokat a városrészeket, amelyek szociális problémákkal küzdenek, illetve az ott élők többsége nem európai országból származik. A fővárosban egyébként összesen hét gettónak minősített terület van, az egész országban pedig 30. 2018 márciusában a dán kormány bejelentett egy intézkedési tervet, amely értelmében 2030-ig fel kell számolni az összes gettót. Egy biztos, nem lesz könnyű dolguk.

“Különböző problémáink vannak a migrációval, ezek egy része gazdasági baj, aztán van kulturális és szociális nehézség is” – ezeket Joachim Olsen mondta az Informátornak. A dán parlament migrációért felelős szóvivője szerint Dánia képtelen befogadni több menekültet, hiszen a már itt lévőket sem tudja integrálni. Kemény szavak ezek az eddig egyébként teljesen politikailag korrekt és bevándorláspárti ország egyik vezető politikusának szájából. Joachim Olsent pedig idegengyűlölettel aligha lehet vádolni, hiszen a Liberális Szövetség nevű párt egyik parlamenti képviselőjéről van szó.

“Ők nem akarják a mi kultúránkat, ők a saját kultúrájukat akarják megtartani és azt akarják, hogy az legyen a dán kultúra. Ez az oka annak, hogy gettóink vannak” – mondta Rasmus Paludan az Informátornak. A Stram Kurs, azaz Kemény Vonal nevű párt alapítója és vezetője korábban migrációellenes nyilatkozataival és akcióival hívta fel magára a figyelmet. 2017-ben alapította meg pártját. Friss felmérések szerint Rasmus Paludannak komoly esélye van arra, hogy a június 5-ei választások után bekerüljön a Folketingetbe, vagyis a dán parlamentbe. A Stram Kurs politikai programjai között olyan elemek szerepelnek, mint az iszlám vallás betiltása Dániában vagy a menekültstátusszal rendelkezők kitoloncolása az országból.

“A probléma az, hogy a muszlimok nem értik, hogy mi azért virágzunk ennyire, mert nem vagyunk muszlim ország. Mi demokratikus európai országok vagyunk, nem értik meg, hogy az a jólét – amit ők egyébként nagyon szeretnének, mert nagyon imádják a pénzünket, az egészségügyi ellátásunkat, a rendezett társadalmunkat – nem értik, hogy minden azért van, mert mi nem vagyunk muszlimok. Ha te egy muszlim társadalomban élsz, esélyed sincs arra, hogy jó társadalom legyen, mert az, hogy a mi társadalmaink ennyire jól működnek az az individualizmustól van, ami a fejlődésünket garantálja. Ez lehetetlen a muszlim kultúrában. Ők nem értik ezt, azt hiszem kognitív disszonanciában szenvednek. Szóval ők idejönnek, szeretik a pénzünket és azt akarják, hogy itt is minden olyan legyen, mint az ő pöcegödör kultúrájukban.”

Dániában június 5-én tartanak parlamenti választásokat, nemcsak a Stram Kurs, hanem NyeBorgerlige vagyis az “Új Jobb” nevű politikai formáció is esélyes arra, hogy képviselői a nyártól már a parlamentben üljenek majd.