A Nézőpont Intézet egy konferencia és kerekasztal-beszélgetés keretében ismertette legújabb közvélemény-kutatásuk eredményeit, mely az iszlám magyarországi megítéléséről szól. A meghívott szakértők egyetértettek abban, hogy Európa súlyos identitásproblémával küzd, részben ezzel magyarázható az iszlámtól való félelem is.

A felmérés szerint a magyarok 75 százaléka gondolja úgy, hogy nem csak néhány híve alapján kell megítélni az iszlám vallást. A magyarok többségében azonban félelmet kelt az iszlám vallás, illetve kevéssé hisznek a muszlim közösségek európai integrálhatóságában. Az emberek jelentős része tart az Európába érkezett muszlimok miatt kialakuló kulturális különbségektől.

A közvélemény-kutatás szerint a magyarok 64 százaléka gondolja úgy, hogy a terrorizmus jellemzőbb a muszlimokra, mint másokra. 58 százalék szerint a muszlimok erőszakosabbak, mint mások. A terrorizmus okait a magyarok többsége nem az iszlám vallással, hanem egyéni döntésekre, szociális problémákra és a sikertelen beilleszkedésre vezetik vissza. A magyarok 56 százaléka tart attól, hogy a muszlimok többségbe kerülhetnek Európában.

A kerekasztal-beszélgetésen Fodor Pál történész elmondta, hogy nem az iszlámtól, hanem magunktól félünk elsődlegesen, mert a muszlimok erősebb identitással rendelkeznek, mint a keresztény kultúra, meggyőződés. Így egy európai identitásproblémáról is szó van. Maróth Miklós akadémikus úgy véli, hogy az európai muszlimok integrálódhatnak ugyan kulturálisan, de vallásilag biztosan nem. Az akadémikus szerint az Európában élő, kulturálisan beilleszkedett bevándorlóknak is egy zsákutca az életük, hiszen sem a többségi lakosság, sem pedig a muszlim közösségek nem fogadják el őket.

– mondta Maróth Miklós, utalva arra, hogy a kontinensen a többség kénytelen alkalmazkodni a muszlimokhoz.

Az akadémikus szerint az ideérkezők célja nem más, mint muszlim földrészt csinálni Európából. A muszlimoknak azonban nem a kereszténység a legnagyobb ellenségük, hanem az ateizmus és az istentagadás, melyet alátámasztanak a párizsi merényletek helyszínei is.

Nógrádi György arról beszélt, hogy Európa határainál és a világban aszimmetrikus háború zajlik, nem tudni ki, mikor, milyen eszközökkel és hogyan támad. Nógrádi szerint az Iszlám Állam legyőzéséhez közös fellépés kellene az Egyesült Államoktól, az Európai Uniótól és Oroszországtól, ehhez azonban el kellene először is dönteni, hogy mit kezdjünk Oroszországgal. A biztonságpolitikai szakértő a Nézőpont Intézet kerekasztal-beszélgetésén elmondta, hogy Európa vesztes pozícióba került, ugyanis képtelen Amerika támogatása nélkül bármilyen konfliktust rendezni a közvetlen környezetében, utalva például az ukrán válságra.

Nógrádi felidézte, hogy Magyarország rengeteg bírálatot kapott korábban a déli határszakaszon felhúzott kerítés miatt, mára azonban sorra követik a példát. Nógrádi arra a kérdésre, hogy mégis mennyiben fenyegetett Magyarország a terrorizmus által, úgy válaszolt, hogy Magyarországon a biztonsági helyzet alapvetően jó, és az ország mindent megtesz azért, hogy a fenyegetettséget a minimális szintre csökkentse, ugyanakkor nem tudni, hogy mit hoz a jövő.

A bevándorlási válság terheiről Nógrádi megjegyezte, hogy óriási pénzekbe kerül Európának, amit tovább tetéz, hogy a migránsok közel 55 százaléka nem hajlandó dolgozni a felmérések szerint. A németországi statisztikák szerint napi 500 bűncselekményt követnek el a migránsok.

Sayfo Omar kutató a muszlimok identitásával kapcsolatban elmondta, hogy egy nagyon sokrétű identitásról van szó, hiszen nem egy esetben a nemzeti, etnikai identitás legalább olyan erős, mint a vallási. Ez jól látható Németország esetében is, ahol az ott élő törökök nagyobb arányban utasítják el a bevándorlókat, mint maguk a németek.