Facebook: akik eretnekek, azoktól elveszik a hozzáférést
2019.04.08. 11:30
Mikor pörgött fel a Facebook cenzúrája?"
– hangzott el az első kérdés a Századvég Alapítvány hétfői konferenciájának kerekasztal-beszélgetésén. Megadja Gábor szerint a töréspont Donald Trump megválasztása volt. A Századvég vezető kutatója felhívta a figyelmet arra: nem lenne probléma a Facebookkal, ha nevén neveznék a közösségi médiumot, vagyis nem egy semleges platformként hivatkoznánk rá, hanem egy politikai tartalmakért is felelős felületre. Ambrózy Áron a cenzúra kapcsán úgy fogalmazott: ha tisztázva lenne, hogy mi alapján működik a Facebook, akkor nem lenne gond.
Ha a Facebook egy szalon, akkor azt úgy kell kezelni"
– fogalmazott a Pesti Srácok újságírója. Béky Zoltán médiajogász arra hívta fel a figyelmet: a Facebook közösségi elvei nemrég lettek közzétéve. Megadja Gábor a közösségi szabályokról azt mondta: ezek gumiszabályok. Pozsonyi Ádám pedig hozzátette:
Olyan szabályok ezek, melyek a normalitás ellen küzdenek. (...) Ha az abnormalitás nem kap hatalmi hátteret, akkor a normalitás fog győzedelmeskedni."
Hol a határ, ki húzza meg azt?"
– merült fel a következő kérdés. Béky Zoltán szerint a Facebook esetében nem igazán lehet tudni, kik és hol határozzák meg a közösségi jogszabályokat. Az egyik legfontosabb elem, hogy a gyűlöletbeszéd kapcsán sem egyértelmű, mi számít tiltott, mi pedig engedélyezett tartalomnak. Béky példaként Lázár János bécsi Facebook-videóját említette, amit először a cenzorok letiltottak a közösségi oldalról, majd – mivel hírértéke van – ismét engedélyezték a videót. Mint fogalmazott: a Facebook-szabályozás egy szétfolyó massza, ezzel szemben a magyar jogszabályok koherensek, konkrétak. Hozzátette ugyanakkor, hogy a magyar jogrendszer az olyan fogalmakat például, mint az álhír, egyáltalán nem ismer.
Megadja Gábor szerint az az egyik legnagyobb probléma, hogy a Facebook egy "univerzális csatorna lett". Aki politikai üzeneteket akar kommunikálni, annak kihagyhatatlan felület ez a közösségi platform.
Joga van-e a Facebooknak cenzúrázni?"
– hangzott el a következő kérdés. A progresszívek szerint persze, hogy joga van, hiszen egy magáncégről van szó. Megadja szerint ez az érv ott bukik el, hogy egy techóriásról van szó. Példaként említette: mi van, ha egy háztartásnál csak egyetlenegy internetszolgáltató cég van. A tartalomszolgáltatás ugyanúgy működik. A vezető kutató, publicista szerint a Facebook legyen tartalomszolgáltató, vagyis ugyanúgy bírálják el, mint bármely más médiumot. Ambrózy szerint bizonyos esetekben teljesen rendben van a cenzúra.
Nem tartunk rabszolgavásárt a Facebookon"
– mondta a PestiSrácok.hu publicistája, bár sajnos utóbbi esetre volt már példa. Később úgy fogalmazott: a leghatásosabb küzdelem a Facebook cenzorai ellen a széttrollkodás. Megadja Gábor is ezen álláspont mellett érvelt, hozzátette: Vágó István-i és a DK-s tartalmakat is kár lenne letörölnie a Facebooknak.
Zuckerberg a káros tartalmakat akarná kiszűrni – jó szándékú felhívás ez, vagy épp ellenkezőleg?"
– hangzott el végül ez a kérdés. Ezzel kapcsolatban Megadja Gábor úgy fogalmazott: a káros tartalmak szűrése megáll abban, hogy leszedik a jobboldali tartalmakat.
Jóindulatot nem feltételeznék róluk. (...) Akik eretnekek, azoktól elveszik a hozzáférést."
Mint mondta: manapság az óriási magáncégek fenyegetik a szabadságunkat. S bár furcsamód a 20. századi logika azt diktálná, hogy ne adjunk teret, eszközt a nemzetállamok kezébe, ma mégiscsak ők tudják megoldani techóriások megregulázását.