Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterjelöltje többek között azt közölte, hogy a Stop Soros törvénycsomagról és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás előkészítéséről a kormány a következő hetekben intézkedik, hogy azokkal a május 23-i első kormányülés már foglalkozhasson, és június elején megkezdődhessen az országgyűlési tárgyalásuk is. Rogán Antal közlése szerint a jogszabálynak minden olyan tevékenységet meg kell akadályoznia, amelynek célja, hogy Magyarország területére a magyar törvények megkerülésével, a nemzeti szuverenitás megsértésével, illegálisan hozzanak be bevándorlókat. Mint mondta, jelenleg külföldről támogatott szervezetek nyújtanak segítséget ehhez.

Rogán Antal beszélt arról is, hogy az új kormányzati ciklusban is folytatódik a nemzeti konzultáció. A jövőben a demográfiai fordulatról is tervez nemzeti konzultációt a Miniszterelnöki Kabinetiroda — ismertette, és célnak nevezte, hogy 2025-ig az ország a digitális kultúra tekintetében az Európai Unió első öt országa között legyen. Rogán Antal azt is közölte: a kormány továbbra is arra törekszik, hogy segély helyett munkát biztosítson mindenkinek, bővítse a családok adókedvezményeit és a gyermeket nevelők támogatását. Elmondta: a minisztérium kis létszámú apparátussal működik és a kormányfő munkájának a támogatása, valamint a politikai koordinációs feladatok mellett gazdasági feladatokat is kap a minisztérium.

Rogán Antal nagy önállóságot ígért a korábbi gazdasági minisztériumtól a tárcájához került Nemzeti Turisztikai Ügynökségnek, és azt mondta, az ügynökséget profi csapatnak tartja és számít annak vezetőjére, Guller Zoltánra. A kormányzati döntéseket négy szakmai kabinet készíti majd elő — ismertette. A stratégiai kabinetet Gulyás Gergely miniszterként vezeti majd, míg a többit miniszterelnök-helyettes: a gazdasági kabinetet Varga Mihály, a nemzetstratégiai kabinetet Semjén Zsolt, míg az állandó kabinetként új, nemzetbiztonsági kabinetet Pintér Sándor. 

Kiemelte, hogy az új kormányzati ciklusban a turizmusért is felelős tárcaként kiemelten támogatják az ágazatban tevékenykedő kis- és középvállalkozásokat, ezért 15 milliárd forinttal bővítik a panziók szálláshely-fejlesztési támogatásának keretösszegét. Hangsúlyozta, hogy a turizmus állami irányításának keretei létrejöttek, a fejlesztési programok előkészítése megtörtént, így sor kerülhet azok végrehajtására. A kormány tervei szerint 2030-ig a turizmus hozzájárulása a GDP-hez 10 százalékról 16 százalékra, foglalkoztatottainak száma 100 ezres növekedéssel 450 ezerre nőhet.

Gulyás Gergely a Miniszterelnökség fontos feladataként határozta meg, hogy egyfajta "kormányzati agyközpontot" képezve koordinációs feladatokat lásson el, együttműködve a Miniszterelnöki Kabinetirodával és a Miniszterelnöki Kormányirodával. A kormánypárti politikus ismertette: a Miniszterelnökségen 6 államtitkár és 1 kormánybiztos dolgozik majd, illetve az egyik államtitkár kormánybiztosként is feladatot kap. A stratégiai államtitkárság létrejöttét a kabinetrendszerrel magyarázta; a szerv feladata az előkészítés lesz és ez tölti be a parlamenti államtitkárság szerepét is, Orbán Balázs vezetésével.

Gulyás Gergely a területi közigazgatásért felelős államtitkárságról szólva jelezte: a Tuzson Bence által vezetett egységhez nemcsak a kormánymegbízottak, kormányhivatalok és járási hivatalok tartoznak, hanem a közbeszerzések és az építésügy is. Utóbbi később jó eséllyel nem fog — jegyezte meg. A Fürjes Balázs vezette Budapestért és az agglomerációért felelős államtitkárságról szólva pedig jelezte: érdemes arra egységként tekinteni, a hatásköröket Tarlós István főpolgármesterrel egyetértésben alakítják ki. Az új szervezeti egység működése önkormányzati hatásköröket semmilyen formában nem érinti — jelentette ki. A fideszes politikus szerint ezen a területen "viszonylag hamar" egy 10 éves, összefüggő stratégiát fogadhat el a kormány. Kérdésre válaszolva pedig Gulyás Gergely visszautasította, hogy bármilyen változtatási terv lenne a 2000 főnél kisebb településekre vonatkozóan.

A közigazgatási felsőbírósággal kapcsolatos munka eredményes befejezését nevezte egyik fő célkitűzésének az igazságügyi miniszteri posztra jelölt és a tárcát eddig is vezető Trócsányi László az Országgyűlés igazságügyi bizottságában.Trócsányi László közölte: büszke rá, hogy nyolc regionális közigazgatási bíróság jött létre, ugyanakkor nagyon sajnálja, hogy a közigazgatási felsőbíróságot nem tudták létrehozni, nem tudták megteremteni az ehhez szükséges kompromisszumot.

Trócsányi László felhívta a figyelmet arra is, hogy Európában számos országban jól működik a közigazgatási bíróságok rendszere. Bízik abban, hogy a pártok közötti egyeztetések alapján előrébb jutnak ebben a kérdésben. Trócsányi szintén a következő ciklus feladataként határozta meg, hogy napirenden kell tartani és lépésről lépésre haladva kell megoldani az állam jogi képviseletét, hosszú távon pedig el kell érni, hogy ez ugyanolyan professzionális legyen, mint egy nagy cégé.

Megjegyezte: az ezzel foglalkozó kincstári jogügyi igazgatóságot a közigazgatási bíróságokkal együtt 1949-ben a kommunista diktatúra szüntette meg. Az igazságügyi tárca vezetője ezek mellett még alapvető feladatának nevezte Magyarország szuverenitásának, alkotmányos identitásának a megvédését is, utalva arra: komoly harcok folynak arról, hogy milyen hatáskör tartozzon az Európai Unióhoz, illetve a nemzetállamokhoz.

Trócsányi továbbá szigorú büntetőpolitikát ígért, valamint fontosnak nevezte az áldozatvédelmet is. A magánjogban a jogi versenyképesség kérdését tartotta kiemelendőnek, ezért szerinte újra kell gondolni a fizetésképtelenségi eljárásokat, a felszámolás, a csőd és a végelszámolás szabályait, illetve egységes jogiszemély-nyilvántartást kell létrehozni. Trócsányi László az MSZP-s és DK-s képviselők kérdéseire reagálva "hírlapi kacsának" minősítette azokat a sajtóértesüléseket, miszerint minden olyan bírót nyugdíjba küldenének, aki 1990 előtt már ítélkezett, illetve hogy megszűnne a Kúria és beolvadna az Alkotmánybíróságba. Hangsúlyozta: a minisztérium befolyása a bíróságokra "a nullához igazodik".

Kész újragondolni a személyi jövedelemadó (szja) egyházaknak felajánlható 1 százalékával összefüggő kérdéseket Semjén Zsolt tárca nélküli miniszterjelölt, aki erről hétfőn, a kinevezés előtti meghallgatásán beszélt a parlament igazságügyi bizottságában. A kereszténydemokrata politikus példaként hozta, hogy az szja-csökkentés hatással van a támogatási rendszerre is, ezért felvetette, hogy a forrásokat a GDP-hez kellene kötni, mert az előbbi bizonytalanságokat eredményez. Mint mondta, megvan benne a nyitottság a változtatáshoz, ugyanakkor mivel az 1 százalékot jelenleg kiegészítik a teljes összegre, működhet a rendszer így is a továbbiakban.

Semjén Zsolt beszámolt arról, hogy híve annak, hogy lakossági igény esetén az egyházak további intézményeket is átvegyenek — erősítette meg. A miniszterjelölt a meghallgatásán még kiállt amellett is, hogy lehetőség szerint minél jobban külön kell majd választani a több száz éves egyházakat a "most kitalált vallási kísérletektől".

Benkő Tibornak honvédelmi miniszterként határozott elképzelései vannak a Magyar Honvédség jövőjét illetően. A jelenlegi vezérkari főnök a miniszteri meghallgatásán kiemelte, hogy egyetért a kormányfő elgondolásával és azon szándékával, hogy a magyar emberek biztonsága érdekében szükség van egy erős honvédségre. Benkő Tibor leszögezte: a mindenkori kihívásoknak megfelelő nemzeti képességet kell építeni. Csak így és ezáltal lehetünk a NATO még inkább elismert tagjai — mondta a vezérezredes, hozzátéve: a transzatlanti kapcsolatoknak továbbra is stratégiai jelentőséget tulajdonít. Benkő Tibor hangsúlyozta: a megváltozott biztonsági környezetben számos új kihívással is szembe kell nézni.

Azt mondta: annak érdekében, hogy ezekre időben és hatékonyan tudjunk reagálni, elengedhetetlen a Magyar Honvédség vezetésének, szervezeti felépítésének, rendszeresített haditechnikai eszközeinek, a katonák képzésének átalakítása és biztosítása. Mindezeket a kormány által elfogadott és költségvetésileg is támogatott Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében kívánja megvalósítani — fejtette ki a miniszterjelölt. Benkő Tibor kiemelte, hogy a program első, honvédelmi része a Magyar Honvédség legfontosabb erőforrásáról, a katonákról szól.

Ennek kapcsán elmondta: céljai között szerepel, hogy a katonák és a társadalom kapcsolatát erősítsék. Fontosnak nevezte a fiatalok megszólítását, toborzását, pályán tartását. Emellett a program tartalmazza a kiképzés és oktatás korszerűsítését, a területvédelmi alapon szerveződő tartalékos rendszer felállítását, a laktanyai elhelyezés feltételeinek javítását – jelezte. Kitért arra is, hogy sokkal modernebb, hatékonyabb és korszerűbb felszerelésre, haditechnikai eszközökre is szükség van. Erről szól a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési része, amely a katonák, a Magyar Honvédség képességigényeire épül. Kérdésre válaszolva Benkő Tibor azt is elmondta, hogy a helikopterbeszerzés továbbra is napirenden van, a sorkatonai szolgálat visszaállítását azonban egyáltalán nem tervezi a kormányzat.

A magyar és egyetemes kultúra alapértékeinek megőrzését, fejlesztését, valamint a magyar hagyományokra épülő, korszerű oktatás megteremtését jelölte meg célként és legfontosabb feladataként Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszterjelöltje az Országgyűlés kulturális bizottságának ülésén. Kásler Miklós meghallgatásán olyan alapvetőnek nevezett értékeket helyezett programja középpontjába, mint a nemzet fennmaradása, a nemzeti szuverenitás védelme, a nemzeti, keresztény és értékalapú kultúra megőrzése és fejlesztése.

Ennek pedig a miniszterjelölt szerint a demográfiai helyzet javítása, hosszú távú megfordítása, valamint a munkaalapú társadalom erősítése a feltétele, aminek az egyéni szabadságra és felelősségre kell épülnie. Emellett alapvető fontosságú mindenki számára biztosítani a kultúrához való hozzáférést – közölte Kásler Miklós, aki ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy 56 jelentős kulturális beruházás kezdődött meg az elmúlt időszakban, melyek közül a Liget Budapest projektet, valamint az Operaház és a Nemzeti Múzeum fejlesztését mint folyamatban levő legfontosabbakat külön is említette. Kiemelte továbbá, hogy a Csoóri Sándor-program révén 5 milliárd forint jut a magyar népi kultúrára, de a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) is számos művésznek biztosít továbbra is járadékot, valamint 15 ösztöndíj szolgálja a művészek pályára lépésének támogatását is. Kásler ezek mellett arról is szólt, hogy a kormányzat célja: minden gyermek sportoljon és minden felnőtt mozogjon, és ezt megfelelő létesítmények tegyék lehetővé. Kásler Miklós a köznevelés területén lényeges célnak nevezte, hogy csökkentsék a korai iskolaelhagyás mértékét, felkészítsék a fiatalokat a munkaerőpiac kihívásaira.

Szeretnék megerősíteni a pedagógiai szakszolgálatokat, jelentősen növelnék a gyógypedagógusok számát — tette hozzá. Kitért az oktatási infrastruktúra fejlesztésére, fontosnak nevezve a digitális átállást az oktatásban. Rámutatott: az infrastruktúra-fejlesztés eddig 500 iskolát érintett és további 527 intézménynél tervezik. Új tantervek, járásonként uszodák létesülnek, fejlesztések valósulnak meg 53 milliárd forintból — sorolta Kásler Miklós. A felsőoktatásban pedig Európa egyik legkiválóbb felsőoktatási rendszerét szeretné kialakítani Kásler Miklós. Ennek része lesz a pedagógusképzés megújítása — tette hozzá.

Az agrárium területén a munkaerőhiány csökkentésére, a mezőgazdaság fehéredésének további elősegítésére, az öntözött területek nagyságának növelésére, a feldolgozási kapacitások bővítésére lenne szükség — egyebek mellett ezeket mondta Nagy István agrárminiszter-jelölt az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén. Nagy István közölte: ötvenezer közfoglalkoztatottat irányítana át a versenyszférába az agrárium számára a munkaerőhiány okozta feszültségek oldására.

Magyarországon 103 ezer hektár területet öntöznek, holott ennek duplájára van engedély, igény pedig 400-500 ezer hektár locsolására lenne — húzta alá az agrárminiszter-jelölt utalva arra, hogy ennek az igénynek a kielégítését feladatának tekinti. Nagy István tarthatatlannak nevezte, hogy bizonyos termékek, például a szója feldolgozására nincs elegendő kapacitás az országban, és az itthon előállított, külföldön feldolgozott árut vissza kell vásárolni. A tárcavezető-jelölt hangsúlyozta, jelenleg minden kockázatot a termelők viselnek, akik sokszor önköltség alatti áron kénytelenek eladni termékeiket.

A kockázatokat meg kellene osztani a termelők, a feldolgozók és a kereskedők között — tette hozzá. A miniszterjelölt tervei közé tartozik továbbá a nagyjából 300 ezer tulajdonost érintő közös osztatlan földterületek felszámolása, ez a tulajdonviszony ugyanis sokszor gátja a sikeres gazdálkodásnak. Cél az erdősített területek növelése, a jelenlegi 21 százalékról 22 százalékra — mondta a mezőgazdasági tárca várományosa. Kérdésre válaszolva Nagy István elmondta azt is, hogy a vidékfejlesztés teljes egészében visszakerül a minisztériumhoz.
Ugyanakkor a miniszterjelölt azt is közölte: nem kérdés, hogy Magyarország a GMO-mentesség útján halad tovább.

Az innovációért és technológiáért felelős miniszterjelölt, Palkovics László elmondta: az Innovációs és Technológiai Minisztérium a technológiai kihívások megoldására jött létre.
Palkovics László a tárca által lefedett szakpolitikák közül példaként említette az energia- és a klímapolitikát, az infokommunikációt, a közlekedést és a fenntarthatóságot.
Palkovics László arról is beszámolt, hogy a vezetése alatt működő minisztériumhoz kerül a jövőben a szakképzés és a felnőttképzés is.

Ezek a területek korábban a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartoztak — tette hozzá. Ismertetése szerint a minisztérium feladatkörébe tartozik majd egyebek között a vasúti és a közúti közlekedési hálózat fejlesztése, Magyarország energiaellátásának biztosítása, a Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia előkészítése parlamenti elfogadásra, valamint a hulladékgazdálkodás. Palkovics László megjegyezte, a tárca azon dolgozik, hogy a személy és az áruszállítás folyamata gyors, kényelmes és versenyképes legyen. Továbbá a jövőben a kerékpárutak fejlesztésére is nagy hangsúlyt helyeznek. Palkovics László kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy az M1-es autópályát fel kell újítani, azt követően pedig ki kell bővíteni. Hozzátette, az alsórendű úthálózat fejlesztésére 500 milliárd forint áll rendelkezésre.

A jövőben is a magyar érdek lesz az ország külpolitikájának egyetlen vezérelve — jelentette ki meghallgatásán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter-jelölt a parlament külügyi bizottságában. Magyarország külpolitikáját nem mások fogják írni, azt kizárólag a magyar érdekek fogják meghatározni — hangoztatta a politikus, a feladatok közé sorolva az ország szuverenitásának, biztonságának és a magyar identitásnak a megvédését. Kiemelte azt is, hogy szeretnék kivenni a részüket a keresztény kultúra megőrzéséért folytatott küzdelemből.

A miniszteri posztot eddig is betöltő politikus jelezte: a magyar versenyképesség dinamikus javulását ezután is folyamatosan alá akarják támasztani külgazdasági eszközökkel. Hangsúlyozta, hogy a célok elérése a jövőben sem lesz konfliktusmentes, de minden olyan konfliktust vállalni fognak, ami mindehhez szükséges. A zsinórmérték az, hogy "amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten" — fogalmazott Szijjártó Péter.

Pintér Sándor változatlan célok mellett kezdené meg negyedik belügyminiszteri ciklusát, amelyben továbbra is Magyarország kultúrájának, nemzeti szuverenitásának megvédésére kíván törekedni a rend és a biztonság megtartása mellett. A régi-új tárcavezető erről az Országgyűlés honvédelmi és nemzetbiztonsági bizottságának hétfői összevont ülésén beszélt Budapesten.

Miniszterjelölti meghallgatásán Pintér Sándor kiemelte, a rendfenntartás szempontjából az illegális migráció jelenti a legnagyobb veszélyt, az ezzel kapcsolatos legfontosabb feladat pedig az ország határainak megvédése. A kormány továbbra sem szeretné, ha bármi is veszélyeztetné az állampolgárok mindennapjainak biztonságát — fogalmazott, majd aláhúzta, a jövőben is minden parlamenti párttal egyeztetni kíván a kétharmados, illetve kiemelt törvényjavaslatok benyújtása előtt. Szólt arról is: közvetlen munkatársai között és tárcája szerkezetében sem tervez jelentős változtatásokat.

Bártfai-Mager Andrea a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter kinevezése előtti meghallgatásán a legfontosabb feladatok közé a 2010-ben elkezdett vagyonpolitika folytatását, a közvagyon gyarapítását és a vele való észszerű gazdálkodást sorolta az országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén.

Bártfai-Mager Andrea megjegyezte: a nyolc évvel ezelőtt hivatalba lépett kormány előbb megállította az állami vagyon kiáramlását, majd visszaszerezte a stratégiai elemeket. A tárca nélküli miniszterjelölt főbb feladatai között kiemelte az állami vagyonon belül azonosítani azokat a területeket, amelyek húzóágazatokká válhatnak, és amelyekhez szakpolitikai érdek fűződik, továbbá azoknak a vagyonelemeknek a kijelölését, amelyekre az államnak nincs szüksége.

A Paks II. beruházás ütemterv szerint halad, az új blokkok határidőre elkészülnek, minden reális esély megvan arra, hogy 2026-ban, illetve 2027-ben az új termelőegységek belépjenek a rendszerbe és részt vegyenek a magyar energiatermelésben — Süli János ügyvezető tárca nélküli miniszter és miniszterjelölt erről nem valamelyik parlamenti bizottsági meghallgatáson nyilatkozott, hanem Szocsiban, miután tárgyalt a Roszatom vezetőivel. A paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős ügyvezető miniszter elmondta, a tárgyaláson áttekintették a Paks II. beruházás elmúlt időszakban végzett munkáit, és az idei év súlyponti feladatait.

Az idei év kiemelt feladatai között említette a Paks II. létesítési engedélykérelem beadását. A munka nagyságrendjének érzékeltetésére elmondta, a szükséges dokumentáció, a csatolt mellékletekkel együtt eléri a háromszázezer oldalt. Az új blokkok engedélyezésén túl jelentős feladat még a felvonulási létesítmények építésének megkezdése, mintegy nyolcvan létesítményt építenek. Az objektumok tervezése, engedélyezése, a kivitelezői szerződések megkötése zajlik — tette hozzá. Süli János kiemelte, a magyar-orosz megállapodás alapján az építők részére szállást, iskolát, óvodát kell építeni, egészségügyi ellátást kell biztosítani. Kifejtette, itt is a tervezés és előkészítés folyik, szeretnék elérni, hogy az atomerőmű építéséhez jövőre érkező dolgozók megfelelő elhelyezést és ellátást kapjanak. A miniszter elmondta azt is, hogy a GE Hungary Kft.-vel a turbina szállítására kötött szerződés megvalósítása szigorú ütemterv szerint halad, a turbinatender nyertese arra törekszik, hogy a lehető legnagyobb magyar hányad jelenjen majd meg a beszállításban.