Ezt akarja tõlünk Cameron
2016.01.07. 11:08
Szőke Diána, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója a 888.hu-nak nyilatkozva kiemelte, hogy a brit kormányfő egy diplomáciai körút keretében látogat el a magyar fővárosba. Cameron Budapesten keresztül igyekszik megszólítani a többi visegrádi országot: a lengyeleket, a cseheket és a szlovákokat is. A szakértő szerint a két ország viszonya kiegyensúlyozott, pozitív. Az álláspontok az első három brit javaslat tekintetében egybecsengnek, kifogásunk csak a munkavállalóinkat érintő ponttal kapcsolatban adódhat.
A rá nehezedő nyomás ugyanakkor minden irányból fokozódik. Rekordszámú bevándorló érkezett tavaly Nagy-Britanniába, ezért fel kell mutatnia valami kézzel fogható eredményt, amivel meg tudja nyerni magának az euroszkeptikusok egyre népesebb táborát.
Ehhez muszáj lesz megállapodnia az uniós kormányfőkkel a februári csúcstalálkozón, de egyelőre kétséges, hogy hány tagállam támogatná a brit javaslatokat. Ezért igyekszik Cameron személyesen meggyőzni kollégáit.
Bukarestet már decemberben megjárta a brit kormányfő, onnan magabiztosan távozott, pedig a román elnök egyértelművé tette, hogy mindenben tudja támogatni London elképzeléseit, az uniós polgárok szabad mozgásának korlátozását viszont biztosan nem.
A visegrádi országok meghívták Cameront a decemberi uniós csúcs előtt megtartott különtalálkozójukra, ezután jelentette be Orbán Viktor, hogy január 7-én Budapestre látogat a brit kormányfő.
Nagy-Britannia EU-tagsága legkésőbb 2017 végéig eldől, miután Cameron néhány éve ezt tűzte ki a kilépésről szóló népszavazás végső időpontjaként. A brit kormányfő nemrég bejelentette, hogy akár már idén tavasszal megtarthatnák a referendumot.
Ez csak akkor reális, ha februárban sikerül megegyeznie uniós kollégáival a négypontos javaslatcsomagjáról, amelynek elsősorban a segélyturizmusról szóló eleme problémás. Cameron ugyanis korlátozná az országába érkező bevándorlóknak járó szociális támogatásokat.
Brüsszelben hagyományosan allergiásak az ilyesmire, mert javaslat érintené az EU-ból érkező állampolgárokat, és ezzel sérülhet az unión belüli munkavállalás szabadsága. Szembekerülhetnek a britekkel azok az országok is, akikkel kapcsolatban Cameron három éve kijelentette:
hiba volt korlátozás nélkül beengedni a közép- és kelet-európai munkavállalókat."
Váratlanul szerzett abszolút többséget a brit alsóházban a Konzervatív Párt. A májusi választások több meglepetést is hoztak: a Munkáspárt közel 30 éve nem szenvedett akkora vereséget, mint tavaly, a liberálisok pedig gyakorlatilag megsemmisültek.
Az EU-val való szkanderezés révén Cameron aktív formálója volt az európai politikai napirendnek is, ez az egyik legérdekesebb játszma a zsarolásokkal teli Európában. Tavaly novemberben küldte meg követeléseit Donald Tusknak, ezzel hivatalosan is megkezdődött a brit tagság újratárgyalása.