Mina Andreeva bizottsági szóvivő arról számolt be, hogy úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldtek a magyar kormánynak, és ezzel megindul az eljárás a most júniusban elfogadott törvénycsomag és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás ügyében, a testület szakértői szerint ugyanis több szempontból is komoly aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az új rendelkezések összeegyeztethetők-e az uniós joggal.

A magyar hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a fenti kifogásokra. Ha nem érkezik válasz, vagy nem tekinthető kielégítőnek, akkor az Európai Bizottság dönthet úgy, hogy a jogsértési eljárás következő lépéseként úgynevezett indokolással ellátott véleményt küld Budapestnek. Ezt követően szükség esetén az Európai Bíróság elé vihetik az ügyet.

A brüsszeli testület ezzel párhuzamosan az Európai Bírósághoz fordult a magyar menekültügyi szabályozás ügyében, a harmadik szakaszba léptetve ezzel a 2015 végén kezdeményezett jogsértési eljárást.

A bizottság szerint a magyar szabályok bizonyos pontjai nincsenek összhangban a közösségi joggal, a hatóságok pedig máig nem orvosolták a problémákat. A testület egyebek mellett kifogásolja, hogy Magyarországon kizárólag a tranzitzónákon belül lehet menedékkérelmet benyújtani, s ezekben csak korlátozott számú személy számára és túlságosan hosszú várakozási idő után teszik lehetővé a hozzáférést a menekültügyi eljáráshoz. Emellett a nem megfelelő szabályozás miatt fennáll annak kockázata, hogy a migránsokat megfelelő biztosítékok nélkül küldik vissza, megszegve a visszaküldés tilalmának elvét.

Az Európai Bizottság a júliusi kötelezettségszegési eljárásokat összegző csomagjában öt terület miatt küldött felszólító levelet Magyarországnak, és ezzel kötelezettségszegési eljárást indított egyebek mellett a légi járművek üzemben tartására vonatkozó, a tengeri közlekedéshez és közúti fuvarozáshoz kapcsolódó szabályok, valamint a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezőkről szóló uniós irányelv nem megfelelő végrehajtása miatt.

Csütörtöki tájékoztatása szerint az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak, amiért kizárja a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező unión kívüli országok állampolgárait az állatorvosi szakma gyakorlásának lehetőségéből. Az indoklás szerint a magyar jog nem teszi lehetővé az állatorvosi képesítéssel rendelkező nem uniós állampolgárok számára - még azok számára sem, akik Magyarországon szereztek diplomát -, hogy állatorvosként praktizáljanak Magyarországon.

A bizottság, Magyarország mellett, tizenhat tagállamnak küldött felszólító levelet, amiért azok nem adtak tájékoztatást az unión kívüli országok állampolgárai - kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au-pair tevékenység céljából történő - beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló irányelv teljes mértékű nemzeti jogszabályokba való átültetéséről.

Az uniós bizottság Magyarországnak és másik kilenc tagállamnak küldött felszólító levelet, amiért azok nem végezték el az úgynevezett TACHOnet rendszerhez való kapcsolódásra vonatkozó teszteket. Mint közölték, a TACHOnet egyik fő célja annak ellenőrzése, hogy a különböző tagállamok nem állítanak-e ki két vagy több engedélyt ugyanazon gépjárművezetőnek. Noha a tagállamok csatlakoztak a rendszerhez, nem végezték el sikeresen az előzetes teszteket, amelyek kimutatnák, hogy a kapcsolódás megfelel-e a műszaki követelményeknek.

A bizottság a tengeri közlekedéssel kapcsolatban öt tagállamot, köztük Magyarországot arra szólította fel, hogy teljesítsék a lobogó szerinti állammal szembeni követelményekre vonatkozó uniós jogszabályokban foglalt adminisztratív felügyeleti kötelezettségeiket. A kötelezettségek között szerepel többek között annak ellenőrzése, hogy a hajó felépítése, berendezése és üzemi irányítása megfelel-e a biztonsági szabályozásoknak. A bizottság indoklása szerint az említett országok nem végezték el a minőségirányítási rendszer előírt tanúsítását, amelynek hiánya hosszú távon negatív hatással lehet a hajózó flotta biztonságára és környezeti teljesítményére nézve.

Végezetül a légi közlekedés biztonságára vonatkozóan a bizottság arra szólította fel Magyarországot, hogy feleljen meg a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményekre és igazgatási eljárásokra vonatkozó uniós szabályoknak. A rendelet részletes szabályokat határoz meg a repülőgépekkel, helikopterekkel, légballonokkal és vitorlázó repülőgépekkel végzett légi szállításra vonatkozóan, ideértve a valamely másik állam biztonsági felügyelete alá tartozó üzemben tartók légi járműveinek földi ellenőrzését is. Mint közölték, Magyarország elegendő alkalmazott hiányában nem tudta elvégezni annak ellenőrzését, hogy a szervezetekre, illetve a művelettípusokra alkalmazandó biztonsági követelmények teljesülnek-e.