Hangsúlyozta, hogy nem egy, az elmúlt időszakban lezárult kodifikációnak vannak 19. századi előzményei, ugyanis

Az államszervezet és az államiság alaptörvénybeli megjelenéséről szervezett tanácskozáson ilyen, már a 19. században megjelent és most megvalósuló eszmére példaként az önálló közigazgatási bíráskodást említette. 

A miniszter az államszervezet és államiság kapcsolatáról szólva beszélt a történeti alkotmányról, amely - mint mondta - "vezérfonalként végigkísérte" Magyarországot a jelenkorig. Szavai szerint ennek egyik első darabja az Aranybulla, amely az államiságot és államszervezetet évszázadokon keresztül fenyegető számtalan kihívásra emlékeztet, és amelyekkel nélküle nem lehetett volna sikerrel megküzdeni. 

Úgy vélte, a magyarság megmaradása jelentős részben történeti alkotmányának köszönhető, mivel az íratlan alkotmányban rejlő nagyfokú rugalmasság hiányában az ország idegen hatalmak általi megszállása, a központosító törekvések és a magyar államszervezet felszámolására tett kísérletek az államiság megsemmisülését vonhatták volna maguk után: 

A miniszter szólt arról is, a régi és új közötti egyensúlykeresés miatt emelték be az írott alkotmányba a történeti alkotmány vívmányait. Trócsányi László beszélt arról is, egy évtizeddel az európai uniós csatlakozás után jól látható, hogy

Úgy vélte, a jogi eszközök és jogfilozófiák küzdelméről szólnak majd a következő évek, amelyekben Magyarország helyét elsősorban alkotmányos öröksége határozza meg, azonban a konkrét mondanivaló, álláspont kialakításához további eszmecserékre - akár nemzeti, közép-európai, összeurópai szinten - is szükség van.

(MTI)