A "Diktatórikus és antiszemita? Mennyi álhír Orbánról?" címmel megjelent interjúban Stricca felidézi a 2006 és 2008 közötti súlyos gazdasági válságot, a második Orbán-kormány gazdaságmentő intézkedéseit és a magyar gazdaságpolitika eredményeit. A trieszti születésű, liberális nézeteket valló üzletember korábban öt évig volt a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara elnöke. A '90-es évek elején ismerkedett meg a magyar miniszterelnökkel – írja az MTI.

Véleménye szerint Orbán Viktor a róla kialakított képhez képest sokkal Európa-pártibb politikus, akinek nem tetszik az EU jelenlegi felépítése, ezért meg akarja reformálni azt. Annak ellenére, hogy Kínával és Oroszországgal is nagyon jók a kapcsolatai, a magyar miniszterelnök a fejlődés egyetlen útját Európában és az Észak-atlanti Szövetségben látja – állapítja meg az üzletember aki emlékeztet arra is, hogy Orbán Nagy Imre újratemetésén mondott beszéde jelentette Magyarország első lépését Európa és a Nyugat felé, s hogy az első Orbán-kormány készítette elő Magyarország uniós csatlakozását.

A miniszterelnök migrációs álláspontjával kapcsolatban elmondta, hogy nem mindenben ért egyet vele, de amennyiben a Soros-féle vagy az Orbán-féle forgatókönyv között kellene választania, inkább az utóbbit választaná. Az antiszemita vádakról szót ejtve kifejtette:

A szlogenné vált "illiberális demokrácia" kifejezésről annyit mondott, hogy értelmiségi provokációnak tartja, és egyelőre nincs is róla globális, átfogó vita, jóllehet sokan ezt szerették volna.

A 2006-2008 közötti magyarországi gazdasági válságról nyújtott összegzésében kiemelte, hogy a közkiadások elképesztő méreteket öltöttek, és az államadósság ellenőrizhetetlenné vált hazánkban. Emiatt az akkori szocialista vezetés privatizációs terv végrehajtásába kezdett, amelyből kizárólag a külföldi multinacionális cégek vagy a kormány barátai húztak hasznot, aztán Gyurcsány Ferenc hátrányos megállapodást kötött az IMF-fel és a Világbankkal, amit az őszödi beszéd és a Fidesz körüli választói konszenzus megerősödése követett.

A 2010-es választási győzelme után Orbán Viktor nem Görögország útját követte: új tárgyalásokba kezdett a trojkával, nem fogadta meg az általuk javasolt tanácsokat, újjászervezte az államapparátust, végül visszafizette az IMF-EU hitelt, négy év alatt felére csökkentette az állami kiadásokat, és a MOL regionális vezető szerepének erősítése érdekében is megtette a szükséges lépéseket.

Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetét elemezve elmondta, hogy tavaly 4,2 százalékkal nőtt a GDP, ami az előrejelzések szerint 2018-ban 4,4 százalékos lesz, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékos, míg a 2 százalékos deficit jóval a maastrichti küszöb alatt marad.