A bevándorlás kérdésében "csoda blablának" nevezte azt a kijelentést, hogy "európai megoldásra van szükség". Szerinte ugyanis nem európai, hanem nemzeti megoldások kellenek.

A kötelező kvótákkal kapcsolatban megerősítette: a magyar álláspont szerint a kvótarendszert mindenképpen el kell lehetetleníteni, az ugyanis a terrorizmus szétterítését jelentené Európában, "ami a legnagyobb őrültség, amit elkövethetünk". Kifejtette, hogy Magyarország egyelőre nem áll győzelemre ebben, mert a másik oldalon konokul kitartanak az életszerűtlen álláspontok mellett.

 A miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a bevándorlók jelentős része olyan országból jön, amellyel az EU hadban áll. Az ellenségnek az a gondolata pedig, hogy a vele hadban állók hátországába merényleteket elkövető diverzáns csoportokat dobjon át, ugyanolyan régi gondolat, mint maga a háború.

Orbán Viktor szerint a terrorizmus és a bevándorlás közötti összefüggést tagadó európai vezetők és az európai emberek józan esze közötti, folyamatosan növekvő szakadék egyre inkább destabilizálja a kontinenst, növeli a radikális pártok támogatottságát. "Az igazmondást soha nem szabad átengedni a radikálisoknak" - hangsúlyozta.

 A nemzetbiztonság helyzetével kapcsolatban a kormányfő közölte, Magyarország egyelőre nem tartozik a célpontok közé.A visszatoloncolásokat firtató kérdésre azt felelte, hogy Magyarország egyelőre nincs közvetlen visszatoloncolási veszélynek sem kitéve.

Görögországba kellene a miniszterelnök szerint visszavinni a migránsokat. Oda, ahol beléptek az unió területére. Görögországban létre kell hozni nagy befogadóképességű táborokat - fejtette ki -, oda kell visszavinni a bevándorlókat, és ott is kell tartani őket ellenőrzés alatt, mindaddig, ameddig nem rendeződik a helyzet azokban az államokban, ahonnan Európába jöttek.

Vannak viszont olyan esetek, amikor "nem is kell gondolkodni", hanem vissza kell vinni őket oda, ahonnan érkeztek. Példaként említette Pakisztánt, amely "egy nukleáris nagyhatalom", és bár rengeteg pakisztáni szegény, de "egy rendkívül gazdag országról" van szó.

A miniszterelnök szerint eljött az ideje annak is, hogy ismét feltegyék az Európai Unió alapkérdéseit. Kilátásba helyezte, hogy hozzá kell nyúlni az EU-t létrehozó alapszerződéshez is.

Kiemelte, hogy a schengeni szerződés mindenképpen korrekcióra szorul, mert egyes országok betartják, mások viszont - például Görögország - nem. "A magyarok nem szívesen tartoznak egy olyan nemzetközi szerződéshez, amelynek egyes tagjai rigorózusan, fegyelmezetten betartják, amit vállaltak, mások meg nem" - mondta.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásával kapcsolatban  azt mondta: Magyarország elemi nemzeti érdeke a paksi erőmű működtetése és bővítése, ennek hiányában ugyanis az áram ára meredeken emelkedni fog.

 "Olcsó áram egyenlő Paks" - fogalmazott a kormányfő, aki megerősítette: "megyünk tovább előre. Magyarországon az olcsó áram első számú előfeltétele, hogy Paks működjön", a magyar kormány ezért meg fogja valósítani a paksi beruházást.Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy Európában az elmúlt időszakban nem tendereztettek erőművet, így például Finnországban sem. "Lehet azt mondani megint, hogy kettős mérce, de én nem pufognék, hanem inkább belátnám: hatalmas összegről van szó", és számos nyugat-európai ország részt akar venni az üzletben, az EU pedig védi az érdekeiket - fejtette ki álláspontját, megjegyezve: "ahol hús van, ott légy is van".

Quaestor-ügyben a miniszterelnök azt közölte, hogy a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény egyes részeit megsemmisítő alkotmánybírósági döntés alapján nem általános kártérítésben kell gondolkodni, hanem a pontos elszámolás rendszerét kell kidolgozni, ami nem egy egyszerű jogi és számviteli kérdés. Jogászok hada dolgozik az Igazságügyi Minisztériumban azon, hogy lefordítsa az Ab döntését a megoldás nyelvére, és a pontos elszámolás rendszerét kidolgozzák – mondta.

(MTI)