A miniszter a pódiumbeszélgetést követően az MTI-nek adott nyilatkozatában úgy vélte: amikor Európa igazi sorskérdések előtt áll, akkor minden fórumot meg kell ragadni, hogy egymással beszélve jobban megértsük a másik álláspontját.

Egyúttal pozitívumként értékelte, hogy az este folyamán a Magyarország által felvetett, a migrációt, a népesedést, a versenyképességet, valamint a külső és belső biztonságot érintő kérdések kerültek szóba, amelyek Ausztriának és Európának legalább olyan problémát jelentenek, mint Magyarországnak.

– fogalmazott a miniszter.

A politikus arra figyelmeztetett, hogy a migrációt és a személyek unión belüli szabad áramlását nem szabad összehasonlítani egymással. Az európai identitás a sokszínűségből áll, de a migráció esetében az európaitól teljesen eltérő gyökerű kultúrák betöréséről van szó.

Erhard Busek, egykori osztrák alkancellár az eseményen arról beszélt, hogy Közép-Európában drámai, Ausztriát is érintő változások történnek, ezért az ország legfőbb feladata, hogy ezekkel megbirkózzon.

– mondta az alkancellár.

Ferdinand Trauttmansdorff, a budapesti Andrássy Egyetem professzora elmondta, hogy jelenleg nagyobb szükség van egy erős Európára, mint valaha. A szakértő szerint az uniós intézmények és az uniós tagállamok csak közösen találhatnak megoldást a jelenlegi helyzetre, hiszen az ő hatásköri harcuk nem garantálja Európa jövőjét.

Trauttmansdorff szerint a tagállamok nélkül nem lehet hatékony integrációs politikát folytatni. Beszélt arról is, hogy Európában a hatékony szomszédságpolitikának az identitás és a kommunikáció lehet az alapja. Ez utóbbit hiányolta a jelenlegi osztrák és magyar kapcsolatokból, és ezért nevezte fontosnak a Balog Zoltánnal zajló eszmecserét.

Heidemarie Uhl, az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) történésze szerint Európa kulturális mérföldkőhöz érkezett, amikor számos dolog megszűnik, egyúttal új kulturális jelenségek tűnnek fel. Szerinte a jelenlegi mélyreható európai válság arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi Európa valójában. Úgy vélte, hogy a jelenlegi politikai viták jellemzően a liberális polgári demokrácia fennmaradásáról szólnak.