A képviselő kiemelte, a jelentés egyik fő sikere, hogy az uniós parlament felkéri a tagállamokat, hogy a tejágazati csomag pénzügyi támogatását mostantól a juh- és kecsketejre is terjesszék ki. Pozitívumként értékelte azt is, hogy a parlament beépítette a szövegtervezetbe a termeléshez kötött támogatások megőrzését és egy külön összeg elkülönítését a juh-kecske ágazatra az agrár-marketing forrásokból.

Kiemelte, a Magyarországon jellemző száraz és rossz minőségű füves területeket tekintve nemzeti siker, hogy az uniós parlament támogatja az ökológiai jelentőségű területeken a legeltetés engedélyezését, valamint kiterjeszti a rendelkezésre bocsátott forrásokat a juh- és kecsketejre is a tejágazati csomag végrehajtása során.

Erdős Norbert elmondta, a jelentés elismeri a juh- és kecskeágazatot segítő, termeléshez kötött támogatásokat is, amelyek megtartása rendkívül fontos a tenyésztők termelékenységének, versenyképességének, valamint a termékek minőségének, és a juh- és kecskehús-ellátás biztosításának szempontjából. Sikernek tartotta azt is, hogy a jelentés felszólítja a tagállamokat, hogy az agrár-környezetvédelmi kifizetéseket a juh és kecske által használt legelőterületekre is terjesszék ki.

A jelentés vitája során a képviselő hangsúlyozta: biztosítani kell azonban, hogy az EU belső piacán az importált ausztrál és új-zélandi bárányhúst ne lehessen kedvezőbb körülmények között értékesíteni, mint az unió területén belül előállított, például magyar bárányhúst. Kitért arra is, hogy az Európai Unió jövőbeni agrárpolitikájában el kellene érni, hogy csak azon állattenyésztő kaphasson közvetlen támogatást, aki az adott állandó legelőn hektáronként legalább 0,2 állategység kérődzőt tart.

"Ezzel sokat lehetne javítani a mezőgazdaságon belüli egyensúly helyreállításán az állattenyésztés javára. El kell kerülni, hogy egy gazda akkor is megkapja az uniós támogatást, ha csak a legelője évenkénti kötelező kaszálását végzi el" – fogalmazott a fideszes politikus.