A török választásokon kétségkívül magabiztos győzelmet aratott az iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), azonban Erdogan bizonyos szempontból mégis vesztesnek érezheti magát.

A kurd identitást felvállaló Népi Demokratikus Párt (HDP) ugyanis ismét átlépte a parlamentbe jutáshoz szükséges 10 százalékos küszöböt. A HDP júniusban került be először a törvényhozásba, s bár veszített akkori támogatottságából, de helyét sikerült megőriznie.

A török kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a kurdbarát párt „házon kívül” találja magát. Már az ezt megelőző választásokon is számos kurd médiafelületet blokkoltak vagy betiltottak a török kormányszervek, pozitív változást pedig a most vasárnapi választások sem hoztak.

Beszámolók alapján képviselőket és aktivistákat is letartóztattak a hatóságok a kampányidőszak alatt, illetve több helyen megtiltották a HDP plakátjainak és szórólapjainak gyártását és terjesztését az országban. Az ankarai merénylet miatt nem mellesleg egyáltalán nem kampányolt a párt a fővárosban, de az ország más szegleteiben is érezhető volt a kurdok félelme.

Ezt a konfliktust a HDP sem tudta mérsékelni, ami a mostani választások eredményeiben is megmutatkozott. Nem csak a törökökre, hanem a kurdok egy jelentős részére is hatással van a konfliktus okozta félelem, így sokan a békét és stabilitást ígérő AKP mellé tették le voksukat.

A kurdok helyzete több szempontból is veszélyes Törökország számára.

Többségük – mintegy 20 millióan – Törökország dél-keleti részén élnek, de nagy számban megtalálhatók a határ túloldalán is. Szíriában a háború előtt 3 millió, Irakban és Iránban pedig összesen 14,5 millió kurd élt.

Nem véletlen tehát, hogy a szíriai polgárháború a törökök számára is óriási jelentőséggel bír. De nemcsak amiatt, hogy a konfliktus egy szomszédos országban zajlik, hanem azért is, mert egy kurd állam létrejötte az ország területi egységét veszélyeztetné hosszútávon.

Az EBESZ jelentése szerint a vasárnapi választások a korábbiakhoz hasonlóan „tisztességtelenek” voltak. A hatóságok több ellenzéki, illetve kritikus hangvételű újságnál, rádiónál és tévécsatornánál is razziát tartottak. Törökország azonban létfontosságúvá vált a bevándorlási válság révén Nyugat-Európa számára.

A német kancellár, Angela Merkel két héttel a választások előtt tett hivatalos látogatást Törökországban, az időzítés egyenesen elképzelhetetlen lett volna korábban. Merkel a választásokat követően még telefonon is gratulált a török kormányfőnek a választások „békés lebonyolításához”.