Más államok negatív példájával ellentétben mi felkészítettük az egészségügyi rendszerünket arra, hogy nálunk ne fordulhasson elő az, ami Olaszországban vagy Svédországban, ahol már pár hét leforgása alatt élet-halál kérdésben kellett dönteniük az ottani egészségügyi dolgozóknak, elengedve rengeteg idős állampolgár kezét.

A magyar kórházi ágyak kihasználtsága tavaly 66 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy a kórházi ágyak 34 százaléka eleve üresen állt. Az első magyarországi fertőzés megjelenése után – ahogy világszerte mindenhol – az elektív műtétek központi szabályozása mellett a betegek jelentős része önként lemondott a halasztható beavatkozásokról. Ez március végére további 24 százalékos ágyszámnövekedéssel járt.

A szakkollégiumok iránymutatása alapján a kórházvezetők és a kezelőorvosok felelőssége volt, hogy átcsoportosításokkal, más, hasonló profilú kórházakba való áthelyezéssel, illetve a kórházi ellátást nem igénylő betegek otthoni ápolásával készüljenek fel arra, hogy amikor tömegessé válik a fertőzés, akkor is a legjobb ellátást tudják biztosítani az új típusú koronavírustól súlyosan megbetegedett emberek számára.

Külföldi példák mutatják, hogy az egészségügyi ellátórendszer a világ több országában összeomlott vagy teljesítőképességének határán áll azért, mert váratlanul, felkészületlenül kellett szembenézniük a tömeges megbetegedéssel.

Az egészségügyi rendszerünk rugalmasan alkalmazkodott a hazai járványhelyzethez, a kórházak döntő többsége teljesítette az elvárást, és felkészült a járvány tetőzésére, a fertőzött és nem fertőzött betegek elkülönített kezelésére, és a súlyos állapotú emberek lélegeztetésére.