Elismerte az Európai Bizottság, hogy ideológiai agymosásra ad pénzt civil szervezeteknek
2017.07.15. 09:28
Elismerte az Európai Bizottság (EB), hogy bírák képzésére is pénzt adtak a Soros György anyagi támogatását élvező Magyar Helsinki Bizottságnak.
A liberális jogvédők pénzügyi beszámolója szerint legalább három olyan programjuk futott az elmúlt években, amelyek célja a jogászok szemléletformálása volt, s ezeket Brüsszel finanszírozta.
A konzervatív lap megkereste az EB-t, ám a testület több mint egy hét várakoztatás után azt közölte: migrációs akciókhoz igen, oktatásra azonban nem biztosítottak forrást a szervezetnek.
Azonban igen szembetűnő ellentmondás ütötte fel a fejét a helsinkisek közhasznúsági jelentése és az uniós testület állításai között.
Brüsszel „igazságügyi, fogyasztói és genderegyenlőségi” szóvivője szűkszavú levélben jelezte: a bizottság egyetemek, illetve szakmai és nem kormányzati szervezetek különféle kurzusait támogatja, majd megnevezték a Helsinki Bizottságot érintő három programot.
A hivatalos adatok szerint több mint száz bíró és igazságügyi alkalmazott vett részt az elmúlt évben a Magyar Helsinki Bizottság képzésein. A foglalkozások során a migránsok, a homoszexuálisok és a társadalom "peremén" élő egyéb csoportok kérdéskörére fókuszáltak.
Az úgynevezett "érzékenyítőtréningeket" jellemzően nem egyedül, hanem más szervezetekkel, például a Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata által támogatott radikális nőjogi Patent Egyesülettel vagy a Háttér Társaság nevű homoszexuális gittegylettel közösen tartják. Az is általános, hogy ezeken a programokon a társadalmi konszenzus felrúgására, "társadalomformáló" szerep gyakorlására buzdítják a részt vevő bírákat.
Az uniós pénzből megtartott képzések egyike a 9,3 millió forinttal támogatott Alapvető jogok a gyakorlatban: Európai bírák képzése a nemzetközi védelemre szorulók számára címet viselte, célja pedig, hogy
hozzájáruljon az Európai Unión belüli jogértelmezés harmonizálásához a nemzetközi védelemre szoruló személyek alapvető jogainak érvényesítése területén”.
A másik a Jogászok közötti információcsere az alapjogok EU-n belüli védelmére című hatmilliós projekt. Ezt a Helsinki Bizottság a következőképpen mutatta be:
a program célja, hogy előmozdítsa az Európai Unió alapjogi chartájában foglalt emberi jogi normák alkalmazását a menekültügy területén”.
A harmadik középpontjában pedig a rasszizmus, a "homofóbia" és általában a gyűlölet-bűncselekmények álltak.