Mint írták, a feszes munkaerő-piaci helyzet fokozatosan növelni fogja a foglalkoztatási költségeket, miközben az erős kereslet hozzájárulhat a folyó fizetési mérleg többletének szűküléséhez. A növekedést a fiskális expanzió is támogatja, amely szerint a hiány a GDP 2,4 százalékát teszi ki 2018-ban.

A hazai össztermék (GDP) növekedése 2017-ben 4 százalékra emelkedett az erős hazai keresletnek köszönhetően. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 16,8 százalékkal nőtt az állami beruházások és a lakáspiac fellendülésének köszönhetően. 

A foglalkoztatási mutató 2018-ban 4,9 százalékkal, 2019-ben pedig 3,3 százalékkal emelkedhet. A keresletet egyre inkább kielégítette a behozatal, a csökkenő kereskedelmi mérleg pedig hozzájárult a folyó fizetési mérleg többletének 3,1 százalékos visszaeséséhez. Ugyanakkor az építőipari szektor kapacitásának korlátai negatív hatást gyakorolhatnak a lakossági beruházások további emelkedésére.

Az előrejelzés szerint a belföldi kereslet is folytatódó növekedést mutat. A rövid távú üzleti mutatók és felmérések szerint a GDP-növekedés még ebben az évben is megközelíti a 4 százalékot, de jövőre várhatóan lassulni fog, mivel a beruházások szintje tetőzik és a fogyasztást támogató tényezők is mérséklődnek. A vállalati beruházások várhatóan erőteljes növekedést mutatnak majd, amit a nagy kapacitáskihasználás és az uniós források támogatnak. A beruházás GDP-hez viszonyított aránya 2019-re 25 százalékra emelkedhet.

A foglalkoztatás növekedése azonban várhatóan mérséklődik, mivel a rendelkezésre álló munkaerő-tartalékok kimerülnek. A tavalyi béremelések mellett a munkaerőhiány is hozzájárul a bérnövekedéshez – közölték.

Az exportnövekedés várhatóan stabil marad, a behozatal növekedése azonban meghaladja annak ütemét. A kereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg többlete várhatóan szűkülni fog, noha az uniós források növekvő felvétele a nettó hitelállományt stabilan tartja. Az előrejelzés szerint az uniós bizottság 2,3 százalékos inflációt prognosztizál az idei évre a februárban jelzett 2,8 százalékos mutatóhoz képest. Az infláció 2019-ben 3 százalék lehet, ami viszont kissé magasabb a legutóbbi becsléshez képest.

Az államháztartás hiánya az idén várhatóan a GDP 2,4 százalékára emelkedik az adó- és járulékcsökkentések hatására és a földértékesítésből származó átmeneti bevételek fokozatos megszűnése, továbbá a társasági adóbefizetések változása miatt. A hiány a jövő évre várhatóan a GDP 2,1 százalékára csökkenhet – közölték.

Az MTI összegzése szerint az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2017-ben 73,6 százalékos volt. Az adósságcsökkentés várhatóan 2018-ban lelassul, az adósságráta pedig 73,3 százalékra mérséklődik. A nominális GDP várt magas növekedési üteme miatt 2019 végére 71 százalékpontra csökkenhet.

- jelentette ki az MTI-nek Varga Mihály Magyarország 2018 és 2022 közötti konvergenciaprogramját ismertetve.

A nemzetgazdasági miniszter elmondta: kulcsfontosságú a versenyképesség és a termelékenység további javítása, amelynek érdekében elengedhetetlen az innováció elősegítése, az infrastrukturális beruházások végrehajtása és a magasabb hozzáadott értékkel bíró szolgáltatások és termékek előállításának támogatása.

Az EU-átlagot jóval meghaladó mértékű növekedés a korábbinál jóval gyorsabb felzárkózást tesz lehetővé. A gazdaság magas növekedési ütemének fenntartásával és a fegyelmezett költségvetési politika folytatásával, folyamatosan csökkenő GDP-arányos hiánnyal 2022-re elérhetővé válik a 60 százalék alatti GDP-arányos államadósság-ráta - tette hozzá.

További cél, hogy pénzforgalmi tekintetben hiány nélküli költségvetést fogadhasson el az Országgyűlés a ciklus végéig. A munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletekkel kötött megállapodás nyomán a bérekre rakódó közterhek 2022-re a régiós átlag alá csökkenhetnek. A vállalatok és az oktatásban résztvevők szorosabb összekapcsolásával bővülhetnek a vállalati képzőhelyek, ami tovább segítheti a foglalkoztatás növekedését - mondta Varga Mihály.