A Székelyfold.ma tudósítása szerint a terrorváddal meggyanúsított székelyek tárgyalásán családtagjaikon kívül Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója és az RMDSZ-frakció háromszéki törvényhozói is jelen voltak.

– kommentálta a bíróság döntését Csóti György.

Hozzátette: a Kisebbségi Jogvédő Intézet több nemzet európai parlamenti képviselőjét szándékszik megkeresni azzal a felkéréssel, tegyenek lépéseket az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkelye szerinti eljárás megindítására Románia ellen, hiszen Romániában szerinte bizonyíthatóan "rendszerszintű a jogállamiság nemzeti hovatartozáson alapuló megsértése", amint azt a székelyföldi polgármesterek elleni perek és restitúciós eljárások is bizonyítják.

Ezzel a legfelsőbb bírósági ítélettel Romániában kimerült minden jogorvoslati lehetőség, így már csak a strasbourgi emberi jogi bírósághoz lehet fordulni a székely férfiak felmentésének ügyében, amivel egy időben minden lehetséges nemzetközi fórumon nyomást kell gyakorolni a román hatóságokra az ártatlanul elítélt székelyek szabadon bocsátása érdekében. 

A legfelsőbb bíróság döntése miatt Háromszéken hamarosan tiltakozó akciót szerveznek a bebörtönzött férfiak szabadon bocsátása mellett kiálló helybéliek.

Az erdélyi és székelyföldi tiltakozások mellett Magyarországon is szolidaritási akciót váltott ki a román bíróság magyarellenes koncepciós ítélete.

Így például Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke közleményben fejezte ki, hogy elfogadhatatlannak tartja a román legfelsőbb bíróságnak azt a döntését, amely elutasította a terrorizmus vádjával – ártatlanul – öt-öt év szabadságvesztésre ítélt székelyföldi férfiak, Beke István és Szőcs Zoltán rendkívüli felülvizsgálati kérelmét.

Bajkai István és Lomnici Zoltán szerint széles körű összefogásra van szükség az alaptalan vádak alapján elítélt székelyföldi magyarok ügyében, mivel a magyarellenes intézkedések valódi célja az erdélyi magyarság beolvasztása, megfélemlítése, megalázása és másodrangú állampolgári sorban tartása.

A fideszes országgyűlési képviselő és az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke közös közleménye kiemeli azt is, hogy elítélik a jogsértő eljárást és az emberi jogok súlyos megsértését, ezért erőikhez mérten fokozzák a székely politikai foglyoknak nyújtott támogatást. Ugyanakkor felhívják a világ közvéleménye és az emberi jogi szervezetek figyelmét arra, hogy Románia magyarellenes politikája, joggyakorlata az '50-es évek sztálinista, Ceausescu-féle elnyomását idézi és a külhonban élő többmilliónyi magyarság ma Európa leginkább üldözött nemzetisége.

– írták közleményükben, amelyben közölték, hogy a politikai foglyoknak tekinthető elítéltek ügyében ügyvédek bizonyították a jogerős döntés megalapozatlan voltát, továbbá a számtalan súlyos eljárási hibát, tévedést.

Ennek ellenére a bírák nem jogi, hanem politikai döntést hoztak abból a célból, hogy védjék a román titkosszolgálat érdekeit és fenntartsák a magyarság megfélemlítését szolgáló korábbi döntést – írták.

– áll Bajkai István és Lomnici Zoltán közleményében.

Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt 2018 júliusában öt-öt év börtönbüntetésre ítélte terrorizmusért a román legfelsőbb bíróság, mert lehallgatott beszélgetéseikből és a Beke István lakásán talált petárdákból a román hatóságok arra következtettek, hogy házi készítésű pokolgépet akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a december elsejei román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén.

Jogorvoslati kérésüket arra alapozták, hogy olyan tettért ítélték el őket, amelyet a román büntetőjog nem tartalmaz. Ügyvédeik a keddi tárgyaláson azzal érveltek, hogy az állítólagos robbanószerkezethez használatos petárdák senkinek az életét nem veszélyeztették, másfelől a vádiratban leírt bűncselekmény célja nem felel meg a terrorizmusról szóló törvény 32. cikkében meghatározott – az államhatalom megingatására, a lakosság megfélemlítésére, az országos vagy nemzetközi szervek zsarolására irányuló – célok egyikének sem.

A vádirat szerint a két székelyföldi férfi a helyi román közösségre akart ráijeszteni, hogy máskor ne szervezzen katonai parádét a nemzeti ünnepen, márpedig ez a célkitűzés nem illeszthető be a terrorizmusról szóló törvényben felsorolt, országos és nemzetközi szintű fenyegetést feltételező meghatározásba – érveltek az elítéltek jogi képviselői.

A vádhatóság képviselője ezt megalapozatlannak minősítette. A legfőbb semmítő- és ítélőszék később teszi közzé indoklását, határozatának kivonatában azonban szintén a rendkívüli jogorvoslati kérés megalapozatlanságára hivatkozott. A bíróság határozata jogerős.