Székely László, az alapvető jogok biztosa tavaly decemberben kért alkotmányértelmezést a menekültek tömeges áthelyezését lehetővé tevő uniós kvótarendszer miatt.

Az Alkotmánybíróság honlapján is olvasható közleménye szerint a közösen gyakorolt hatáskörökön túlterjeszkedő uniós jogi aktusok kapcsán feltett kérdéshez kapcsolódóan az Ab két fő korlátot állapított meg:

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény XIV. cikk (1) és (2) bekezdésének, valamint az E) cikk (2) bekezdésének absztrakt értelmezése alapján megállapította, hogy az Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során, erre irányuló indítvány alapján vizsgálhatja, hogy az Európai Unió intézményei útján történő közös hatáskörgyakorlás sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot, vagy Magyarország szuverenitását, illetve történeti alkotmányán alapuló önazonosságát.

Mint ismeretes, csaknem egy évvel ezelőtt az Alaptörvény értelmezését az alapvető jogok biztosa kérte az Alkotmánybíróságtól. Az indítványban a biztos kifejtette, hogy az ügyben érintett konkrét alkotmányjogi probléma az Európai Unió Tanácsa által 2015. szeptember 22-én elfogadott 2015/1601. számú határozatával összefüggésben merült fel, amely átmeneti intézkedésként az Olaszországban és Görögországban tartózkodó menedékkérelmet benyújtott személyek más tagállamokba történő áthelyezéséről rendelkezik.

Az indítvány ezzel összefüggésben négy kérdést tartalmazott, amelyeknek a lényege az alábbiak szerint foglalható össze:

– Mekkora terjedelmű az Alaptörvény XIV. cikk (1) bekezdésében foglalt, a külföldiek csoportos kiutasítására vonatkozó tilalom?

– Végrehajthatnak-e magyar állami szervek az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése alapján olyan uniós intézkedéseket, amelyek sértik az Alaptörvényben biztosított alapvető jogokat?

– Az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése korlátozhatja-e olyan uniós jogi aktus végrehajtását, amely nem alapul az alapító szerződésekben az Európai Unió részére átadott hatáskörökön?

– Az Alaptörvény fenti rendelkezései alapján a magyar állami szervek közreműködhetnek-e az Európai Unió más tagállamában jogszerűen tartózkodó külföldi személyek csoportos és kényszerű áthelyezésében?

A fennmaradó három kérdés kapcsán az Alkotmánybíróság – irányadó gyakorlatának megfelelően – az Alaptörvény elvont fogalmi keretében értelmezte az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdését.

Az alapvető jogokra vonatkozó kérdés kapcsán az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Európai Unió az Alapjogi Charta és az Európai Unió Bírósága révén az alapvető jogok kielégítő védelmét biztosítja. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor nem mondhat le az emberi méltóság és az alapvető jogok védelméről, és biztosítania kell, hogy az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése alapján megvalósuló közös hatáskörgyakorlás sem járhat az emberi méltóság vagy más alapvető jogok lényeges tartalmának sérelmével.

A közösen gyakorolt hatáskörökön túlterjeszkedő uniós jogi aktusok kapcsán feltett kérdéshez kapcsolódóan az Alkotmánybíróság a két fő korlátot állapított meg. A közös hatáskörgyakorlás egyrészt nem sértheti Magyarország szuverenitását, másrészt nem járhat az alkotmányos önazonosság sérelmével. Az Alkotmánybíróság az alkotmányos identitás védelmét egyfajta, az egyenjogúság és kollegialitás alapelvein nyugvó, egymás kölcsönös tisztelete mellett folytatott alkotmányos párbeszéd keretében, az Európai Unió Bíróságával szorosan együttműködve látja indokoltnak biztosítani.

Az Alkotmánybíróság jelen határozatában a német Szövetségi Alkotmánybíróság és más tagállamok (Csehország, Egyesült Királyság, Észtország, Franciaország, Írország, Lengyelország, Lettország, Spanyolország) alkotmánybíróságai, illetve alkotmánybírósági feladatokat ellátó legfelsőbb bíróságai gyakorlatát is figyelembe véve állapította meg hatáskörét annak vizsgálatára, hogy az Európai Unió intézményei útján történő közös hatáskörgyakorlás sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot, vagy Magyarország szuverenitását, illetve alkotmányos önazonosságát.

A csoportos áthelyezésre vonatkozó kérdésre válaszolva az Alkotmánybíróság megállapította, hogy erre vonatkozó indítvány alapján, hatáskörei gyakorlása során vizsgálhatja, hogy az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdésén alapuló hatáskörgyakorlás folytán sérül-e az emberi méltóság, más alapvető jog, Magyarország szuverenitása (ide értve az általa átadott hatáskörök terjedelmét is), illetve történeti alkotmányán alapuló önazonossága.

A határozathoz dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Juhász Imre, dr. Pokol Béla, dr. Stumpf István, dr. Varga Zs. András alkotmánybírók párhuzamos indokolást, dr. Salamon László alkotmánybíró különvéleményt fűztek.

Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege az Alkotmánybíróság honlapján, ezen a linken olvasható. Az ügy adatlapja, valamint az indítvány ezen a linken olvasható.