Az elmúlt hetekben arról lehetett olvasni a sajtóban, hogy a néhai köztársasági elnök lánya által alapított alapítvány, a Pillar (melyben formális tisztséget nem képvisel Göncz Kinga) egy lehetséges csalássorozat résztvevője, amire felfigyelt az OLAF is. Érdekesség még, hogy a Göncz által létrehozott alapítványt tízmilliókkal tömi ki Soros György alapítványa, a Nyílt Társadalom Alapítvány is.

Az alapítvány főképp ifjúsági ügyekkel foglalkozik, az alkalmazottjai is javarészt fiatalok, nem véletlen tehát, hogy a Magyar Ifjúságpolitikai Helyzetkép nevű projektjükre rengeteg pénzt kaptak a magyar származású tőzsdespekulánstól.

Göncz Kingának nem ez az egyetlen kapcsolata Soros Györggyel

Az Open Society Foundations (OSF) honlapján a mai napig ott szerepel Göncz Kinga neve, mint a Roma program tanácsadó testületének vezetője. De mint arra a Figyelő csütörtöki írása kitér: a Gyurcsány-kormány volt külügyminisztere egy cégben, a GHG-PARTNERS-HUNGARY Kft.-ben volt tulajdonos 1997-2014 között. Eközben vállalkozásában társtulajdonos volt a Partners for Democratic Change Hungary, rövidebb nevén Partners Hungary Alapítvány is (tevékenysége – például romaintegráció –, illetve a rendszeres és visszatérő külföldi támogatók személye miatt kísértetiesen hasonlít a Pillar Alapítványéra). A támogatói között a honlapjukon feltüntetik a Soros-féle OSI-t. A beszámolói alapján minden évben, többször is több millió forintot kapott az alapítvány – legtöbbször integrációs törekvésre. Lehet, hogy mindössze véletlen, hogy e területek vezetője épp Göncz az OSI-nál. A Partners Alapítvány például 2009-ben kétszer kapott uniós támogatást, méghozzá közel 200 millió forint értékben, hasonlóan a Pillar Alapítványhoz.

A gyurcsányista külügyminiszter botránya

A Göncz Kinga által alapított Pillar Alapítvány és a hozzá köthető két cég (de vélhetően inkább három): a Pillar Európa Nonprofit Kft., a BME Infokom Kft. (mai nevén Infokom-Innnovátor Nonprofit Kft.) és a Pillar Mérnökiroda Kft. is tagjai voltak annak a cégcsoportnak, amelyekkel kapcsolatban, szabálytalanságok miatt 12 milliárd forint uniós támogatás visszafizetésére tett javaslatot az OLAF.

A Pillar Európa Nonprofit Kft. és a BME Infokom Kft. azért hoztak létre regionális irodákat, hogy le tudják hívni az uniós pályázatokat, de a munkavállalók mind Budapesten dolgoztak, és csak az aktuális ellenőrzéskor mentek le a vidéki telephelyekre (Etyekre, Bicskére és Tétre). Emellett közel kétezerszer a távmunkaszerződések is hamis nyilatkozatokat tartalmaztak az instrukciókkal és a munka elvégzésével kapcsolatban, és 1306 alkalommal maguk a szerződések is valótlanok voltak.

Az interneten elérhető adatok alapján kiderül, hogy a problémás uniós pályázatokat az alapítvánnyal összefonódott két cégen keresztül pályázták és hívták le.

A Magyar Idők cikkében említett kutatási központra kapott pénzt, azaz 500 millió forintot 2009-ben nyerték el, és az Infokom Innovátor Kft.-vel hívták le, de 2016-ban is nyertek pénzt a Pillar Mérnökiroda Kft.-vel, egészen pontosan 216 millió forintot. A vállalatok K+F+I fejlesztésére, illetve 2014-ben is kaptak forrást a logisztikai központok fejlesztésére közel 50 millió forintot.

A hálózat középpontjában szereplő Pillar Alapítvány 2008 és 2016 között – tehát az érintett időszakban – volt tulajdonos a Pillar Európa Nonprofit Kft.-ben. A másik két cégben nem volt közvetlenül tulajdonos az alapítvány, azonban a Pillar Európa Nonprofit Kft – tehát a cég, amiben viszont a Pillar Alapítvány volt tulaj – tulajdonos volt a Pillar Mérnökirodában 2013 és 2017 között.

Bőven túlárazott projektek, túlárazott számlák

Akár négyszeresen túlárazott projekteket adtak be szándékosan, amelyeket a két kedvezményezett cég maga valósított meg, a hasznot pedig alvállalkozói szerződések láncolatán keresztül juttatták ki: tizenkétmillió forint értékben állítottak ki hamis készpénzfizetési számlákat. Egy, a vállalatok által bérelt épület éves díjáról is készítettek olyan számlát, amely mögött feltehetően nem volt teljesítés.

A Magyar Időkhöz került dokumentumok szerint egy projekt eredményeként elkészült weblap nem elérhető, egy másik projekt esetében szervereket és tanulmányokat áraztak túl.

Az OLAF összesen három személyt és nagyjából két tucat szervezetet talált érintettnek az ügyben. 

A lap szerint a hivatal a Legfőbb Ügyészség számára is megfogalmazott ajánlásokat, az elérhető adatok alapján a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztály 9,7 milliárd forint értékű, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást állapított meg.