Hann Endre, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója szerdán az MTI megkeresésére elmondta, a közvélemény-kutatóknak az Egyesült Államokban fokozódó problémát jelent a reprezentatív mintavétel. A választókat elsősorban telefonon kérdezik meg, amitől az emberek egyre inkább elzárkóznak, az elmúlt tíz-húsz évben drámaian csökkent a válaszadási hajlandóság világszerte, így Magyarországon is. Ez összefügg a mobiltelefonok elterjedésével is, azokon ugyanis látni a hívó fél számát, és ha az nem ismerős, akkor az emberek gyakran nem is veszik fel:

Szerepet játszhat az is, hogy a kutatók nagyon biztosra akarnak menni, ezért egyre bonyolultabb matematikai, statisztikai módszereket alkalmaznak, amelyek azonban néha túl kifinomultak, és emiatt akár visszájukra is fordulhatnak – tette hozzá. Emellett vannak tartalmi okok is, ugyanis az emberek egy része igyekszik valamilyen vélt vagy valós társadalmi elvárásnak megfelelni:

Mindezeken túl pedig feltűnően sokan voltak azok, akik csak az utolsó pillanatban döntötték el, kire szavaznak, így a döntésüket nem lehetett előre látni - közölte a Medián igazgatója.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója szerint abban, hogy a közvélemény-kutatók zöme Hillary Clintont jósolta győztesnek, annak is szerepe volt, hogy nagyon kevésen múlott ez a választás, márpedig ezek a felmérések nem tűpontos, hanem egy bizonyos hibahatáron belüli eredményt kínálnak.

Ráadásul a helyi sajátosságok miatt nem az országos, hanem az egyes szövetségi államokban elért eredmény számít, jegyezte meg, emlékeztetve arra, hogy – a 2000-es elnökválasztáshoz hasonlóan – a vesztesnél kevesebb szavazattal szerezte meg az elektori helyek többségét a győztes.

Hozzátette, hogy az utóbbi évek több választása kapcsán is megmutatkozott, hogy – szemben az elitmédia képviselte "elitvéleménnyel" – sok szavazó elhallgatja valódi szándékát, majd elmegy és voksol, ennek a trendnek pedig a közvélemény-kutatók a legfőbb kárvallottjai: