A lap keddi számában arról ír, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumától kapott információk szerint a kormány és az operatív törzs folyamatosan figyeli a járvány alakulását, és ha szükséges, további intézkedéseket hoz.

A szaktárca kiemelte: a járványhelyzethez kapcsolódó, a köznevelésre vonatkozó részletes intézkedési protokollt a záró szakmai egyeztetéseket követően juttatják majd el a köznevelési ágazat érintett szereplőihez.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke álláspontja szerint

– mutatott rá. Szerinte elképzelhetetlen, hogy az elsősök személyes kapcsolatfelvétel nélkül, digitálisan kezdjék el az iskolát. A felsőbb évfolyamokon viszont el tud képzelni egy ciklikus megoldást.

Az NPK elnöke úgy véli: országosan egységes szabályozás helyett arra van szükség, hogy a fertőzöttség mértékének megfelelően régiónként, fenntartónként hozzanak intézkedéseket.

Kozák András köznevelési szakértő szintén úgy látja, hogy fenntartói vagy intézményi szinten lenne célszerű megkeresni az optimális működési rendet. Egy másik köznevelési szakértő, Petróczi Gábor szakmailag és pedagógiailag is megvalósíthatónak tartja a hibrid oktatást, mivel az iskoláknak már van féléves gyakorlatuk a távoktatásban.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke elmondta, hogy számítani kell a vírus terjedésére, ezért kell, hogy legyen forgatókönyv hasonló helyzetre. A PSZ alelnöke úgy véli, ahol nincs járványügyi góc, ott nem érdemes bezárni az iskolákat. Fontos elvárás, hogy ha hibrid oktatásról határoz a kormány, akkor engedjék a fenntartókat a szülőkkel közösen, helyi megoldást találni. Jelezte, hogy ugyanakkor számos gyakorlati kérdés vár tisztázásra.

Az alelnök szerint a Klebelsberg Központ költségvetésében biztosítani kell a védekezéshez szükséges eszközök forrását, és