Egy szakadár államban gyógykezelteti magát a jobbikos KGBéla
2017.07.04. 09:50
Abháziában, ott is vélhetően a fővárosban, Szuhumiban gyógykezelik Kovács Bélát, a Jobbik kémkedéssel és költségvetési csalással gyanúsított európai parlamenti képviselőjét – tudta meg a Magyar Idők. A lap szerint így szinte esély sincs arra, hogy a KGBélaként elhíresült politikust július 19-én kihallgassa a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). A lapnak nyilatkozó Simon Richárd, a KNYF helyettes szóvivője annyit mondott, hogy Kovács még nem vette át a lakcímére küldött idézést, legalábbis a tértivevény hétfőig nem érkezett vissza a főügyészségre. A jobbikos EP-képviselő eddig nem igazolta a június 23-ra tervezett kihallgatásáról való távolmaradását.
Abháziát északról Oroszország, nyugatról a Fekete-tenger, keletről, délkeletről Grúzia határolja. Oroszország kivételével csak hasonló státusú, szakadár országok ismerték el hivatalosan. A magyar külügyi tárca konzuli szolgálata Abháziát a nem javasolt, valamint fokozott biztonsági kockázatot rejtő utazási térségek kategóriájába sorolta. A szakadár tartomány 1992-ben vált ki Grúziából, amelynek hátterében az abházok és a grúzok közötti etnikai konfliktus áll.
A tartományba hivatalosan csak grúz engedéllyel lehet belépni. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a kémkedéssel gyanúsított Kovács Béla milyen segítséget vett igénybe az Abháziába való eljutáshoz, ám a térséget ismerő forrásaink szerint önállóan szinte reménytelen egy ilyen vállalkozás. Ráadásul Abházia és Grúzia között húzódik egy néhány kilométeres senki földje, az adminisztratív határvonal (ABL), amelynek még a megközelítését sem ajánlják, mert ezekben a határzónákban továbbra is előfordulnak konfliktusok, letartóztatások. A külügy figyelmeztet arra is: ha valaki a kockázatok ellenére is vállalja az utazást, csak a hivatalosan kijelölt grúz átkelőn lépjen be Abháziába.
Kovács Bélát költségvetési csalással és magánokirat-hamisítással vádolja az ügyészség. Az eljárás miatt az EP már korábban felfüggesztette a politikus mentelmi jogát, miután Kovács három alkalommal sem jelent meg az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt.
KGBéla a gyanú szerint 2012–2013-ban gyakornoki szerződést kötött négy magánszeméllyel, ők azonban valójában nem is jártak Brüsszelben, és semmilyen munkát nem végeztek ott Kovács Bélának. Mindezzel a képviselő jogtalan anyagi előnyt biztosított az álgyakornokoknak, megtévesztve az Európai Parlament illetékes szolgálatát, amely teljesítette a kifizetéseket.
A kémügyben az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést, miután a jobbikos politikus egy akkor is titkosszolgálati tevékenységet folytató egykori KGB-ügynökkel kapcsolatos nyomozás során a titkosszolgálat látókörébe került, mert konspiratív módon kapcsolatot tartott orosz diplomatákkal. Erről a lengyel, az olasz és a francia társszolgálatoktól is kaptak információt a hazai hatóságok. Kovácsot végül csak másfél év múlva, 2015 novemberében gyanúsíthatták meg kémkedéssel, ugyanis az EP-ben addig húzódott a döntés, őrizetbe azonban akkor sem lehetett venni. Más a helyzet most, miután a kémkedéses ügyet és a csalási ügyet egyesítették a KNYF-en. Hiszen, ha a politikust mindkét tényállásban elmarasztalják, akkor a bíróság jóval súlyosabb halmazati büntetést szabhat ki Kovács Bélára, így akár kényszerintézkedés is indokolt lehet vele szemben.
Kovács Béla a Jobbik egyik jelentős anyagi támogatója is. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője 2015-ben, a kémbotrány kirobbanásakor azt mondta, hogy
Kovács Béla a gyanú szerint információkat játszott át az oroszoknak, amiért ellenszolgáltatást kapott”,
hozzátéve: Kovács Bélától, illetve az ő közreműködésével érkezett a legnagyobb anyagi támogatás a Jobbikhoz. A magát korábban radikális pártként meghatározó Jobbik folyamatosan kiáll gyanúba keveredett EP-képviselője mellett, és a kémügyet a Fidesz elterelő hadműveletének tartja.