Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós. A választópolgároknak két szavazatuk van: voksolhatnak arra, kit szeretnének a 106 egyéni választókerületben képviselőnek, a másik íven pedig arról dönthetnek, hogy melyik pártot támogatják. Aki pedig múlt héten péntekig kérte a helyi választási irodától, hogy nemzetiségi választóként vehessen részt a választáson, az nem pártlistára, hanem nemzetisége listájára voksolhat.

Az áprilisi országgyűlési választáson a külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország 118 külképviseletén (nagykövetségen, főkonzulátuson) akkor szavazhatnak, ha a helyi jegyzőnél március 31-én 16 óráig jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe. Ezt a Nemzeti Választási Iroda nyilvántartása szerint eddig több mint 53 ezren tették meg, de a szombaton, nem sokkal a határidő lejárta előtt beérkezett kérelmeket az NVI még nem dolgozta fel, így ez a szám várhatóan tovább nő.

Négy évvel ezelőtt több mint 28 ezer választó szerepelt az országgyűlési választáson a külképviseleti névjegyzékben. A külképviseleteken szavazók is a magyarországi szavazás napján adhatják le szavazatukat a külképviseleteken, de az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, április 7-én tartják a voksolást.

Az a választópolgár, aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni akar választójogával, átjelentkezéssel szavazhat. Az átjelentkezést április 6-án 16 óráig lehet kérni a lakóhely szerinti település jegyzőjétől. Eddig már több mint 101 ezren jelezték, hogy nem a lakóhelyükön szavaznának. Az átjelentkezéssel szavazó is a lakóhelye szerinti választókerület jelöltjeire szavaz. Négy évvel ezelőtt 120 ezren szavaztak átjelentkezéssel.

Az április 8-i választáson az országos pártlistára levélben szavazhat az a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgár is, aki március 24-éig kérte felvételét a névjegyzékbe. Összesen valamivel több mint 378 ezer külhoni magyart vettek fel a központi névjegyzékbe. Négy évvel ezelőtt 193 ezren voltak jogosultak levélben szavazni.

A regisztrált levélben szavazóknak a múlt héten postázta az NVI a szavazási levélcsomagot, amelyben megtalálják a szavazólapot, a választó azonosításához szükséges nyilatkozatot, a kitöltési útmutatót, valamint egy kisebb borítékot a szavazatnak, egy nagyobbat pedig ennek a kisebb borítéknak és a nyilatkozatnak. Azok a választók, akik kérték, hogy személyesen vehessék át a szavazási levélcsomagjukat a kijelölt külképviseleteken, ezt hétfőtől tehették meg.

A jogosultak már közel 3 ezer levélszavazatot adtak le: mintegy 2 ezer érkezett már be az NVI-hez levélben, és mintegy ezret a kijelölt külképviseletek egyikén adtak le.

A választók pártra is szavazhatnak egy másik szavazólapon. Országos listát 23 párt állított, azok, amelyek legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben tudtak önálló jelöltet állítani. Négy éve 18 pártlista szerepelt a szavazólapon.

A 13 országos nemzetiségi önkormányzat is listát állított az áprilisi voksolásra, ez azt jelenti, hogy minden nemzetiségnek lesz legalább egy szószólója az új Országgyűlésben. Ha egy nemzetiség megszerzi az országos listás mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám negyedét, akkor szavazati joggal rendelkező képviselőt küldhet a parlamentbe. Négy évvel ezelőtt 22 ezer voksra lett volna szükség a kedvezményes mandátumhoz, ezt azonban egyik nemzetiség sem érte el. A határidőig 60 ezren regisztráltak nemzetiségi választópolgárként, a német nemzetiség tagjai közül 33 710-en. A német nemzetiség így "várományosa" lehet a kedvezményes mandátumnak, ha nem nő drasztikusan a választási részvétel és a németként regisztráltak túlnyomó többsége érvényesen szavaz.