Kihasználva a nem létező uniós belső határokat, ránk zúdítva a migrációt, morális és társadalmi válságba, a kiszámíthatatlan terrorfenyegetéssel pedig félelembe taszítanak minket. Ez az Iszlám Állam átfogó, ütőképes és eddig rendkívül sikeres terve. Lássuk be, eddig ők állnak nyerésre. Annak ellenére, hogy mindenki őket lövi, és az oroszok a modern kori történelem egyik legnagyobb bombázását hajtották most végre Szíriában, a Da'es erőforrásai mégsem apadnak el.

Legnagyobb erőforrásaikat a "szent háborúhoz" ugyanis a már itt lévők és az ide érkezők jelentik. Eddig azt gondolhattuk, hogy ha Szíriában és Irakban tesszük a földdel egyenlővé a Da'est, akkor győzhetünk. Ez viszont csak félsiker lenne. Az ütőképes katonai akciókat a bürokrácia is hátráltatja. Pénteken egy hete, hogy a Da'es dzsihádistái 129 embert  mészároltak le Párizsban. Egy hét kellett ahhoz, hogy végre most pénteken összeülhessenek az unió bel-és külügyminiszterei, hogy egy "rendkívüli" tanácskozás keretében vitathassák meg a párizsi merényletre adandó válaszokat.

Egyrészt be kell látnunk, hogy a potenciális tömeggyilkosok egy része már köztünk jár. Itt születtek, európai nyelveket beszélnek és nagyon de nagyon dühösek ránk. Dühösek a kultúránkra, értékeinket álságosnak és képmutatónak tartják. A saját portájukon persze nem takarítanak. Európa nem rendelkezik megfelelő hírszerzéssel ahhoz, hogy lekövesse, miként hagyják el ezek az emberek a kontinenst, hogy a Da'es közel-keleti bázisain tanulják ki az agymosást és a gyilkolást. Miután kitanulták, szépen visszaszivárognak, amit észre sem veszünk, hiszen a fene se gondolná, hogy egy uniós útlevél mögött egy lehetséges terrorista lapulhat.

Észre kell vennünk, hogy a párizsi merénylet kitervelői papíron mind európaiak, belgák és franciák voltak. Jogosan merül fel az a kérdés, hogy a világ legkeresettebb terroristái hogy a fenébe utazgathatnak szabadon Európa szívében? Úgy léphetnek Franciaország területére, hogy észre sem veszik őket. Ebből is látszik: nem tudunk semmit.

Farhad Khosrokhavar, iráni származású, neves francia társadalomkutató szerint ezek a "srácok" lepukkant francia és belga külvárosi gettókból származnak. Motiválja őket Európa iránt érzett olthatatlan haragjuk.

- mondja a társadalomtudós.

Khosrokhavar állítása is alátámasztja: az Európai integráció egyvalamiben nagyon nem jó. Pont az integrációban.

- folytatja Khosrokhavar, akinek a párizsi merényletekre reagáló cikke a Le Monde egyik különszámában jelent meg a napokban.

És itt terelődik a szó Belgiumra, ami az elmúlt évtizedekben a dzsihád és a fegyverkereskedelem melegágyaként szolgált Európában. A belgák fittyet hánytak a leginkább muszlimok lakta gettók megfigyelésére és a rendőrség megfelelő bevetésére. Túl hosszú ideje már, hogy a belga kormány vakon követi nyomon a szélsőséges ideológiák terjedését. A dzsihád legnagyobb belgiumi melegágya a brüsszeli Molenbeek, ahonnan a párizsi támadást kitervelők és elkövetők többsége is származott. A negyedben a rendőrség folyamatosan szemet hunyt a kiskorúak bűnözése és az iszlamista szélsőségek elterjedése felett.

Éric Zemmour francia újságíró szerint a valódi háború nem Szíriában van. A jobboldali publicista a francia RTL rádióműsorában fejtette ki véleményét:

- mondta Zemmour.

Azt a feltételezést, hogy a Földközi-tengeren átkelő migránsok között is potenciális terroristák érkezhetnek Európába, eddig Juncker és a legtöbb uniós vezető is bírálta. Szerintük a migránsok pont a terror elől menekülnek hozzánk. Orbán Viktor hétfőn az Országgyűlés előtt azt mondta:

És ez így is van. Nem bélyegezhetünk meg minden egyes migránst azzal, hogy terrorista, és valóban meg kell értenünk, hogy nagyon sokan vannak köztük, akik a háborús nihil, a kilátástalan jövő és a véres terror elől menekülnek Európába. A katonai beavatkozás azért félsiker, mert az Iszlám Állam legyőzése Szíriában és Irakban olyan körülményeket teremthet, ami miatt a migránsok közül sokan visszavágynak majd saját hazájukba, viszont a gazdasági bevándorlást nem állítja meg, ahogy a terrorizmust sem.

Azok a migránsok akik Európában maradnak, még maguk sem tudják, hogy sajnos potenciális terrorista válhat belőlük is. Természetesen nem szabad általánosítani, nincsenek konkrét kimutatások arra, hogy "kiből válik terrorista". Ennek a kérdésnek a szociológiai-gazdasági-politikai hátterét szinte lehetetlen kutatni. Kimutatások hiányában érdemes megvizsgálni a tapasztalatokat, tényeket és körülményeket.

Mint ahogy azt több társadalomtudós, köztük Khosrokhavar is állítja, a szélsőséges iszlám elterjedése leginkább a periférián élő, muzulmán kultúrkörből származó fiatalok között a legjellemzőbb. A perifériára kerülés és a leszakadás persze más rétegeket és nemzetiségeket is érinthet, így gyakorlatilag a nyugat-európai külvárosi "gettókban" élők közül csaknem mindenki ki van téve a dzsihádista imámok uszításainak. A szélsőséges iszlám nem vallási, hanem elsősorban identitási, poszt-kulturális benyomásokat kelt a fiatalokban. Ezekben az elszegényedett, erőszakos kerületekben az iszlám mint az ellenállás jelképe van jelen.

A közoktatás az integráció egyik lépcsőfoka, de az életkörülmények és a pénzügyi háttér is nagyban közrejátszik. Mivel Európában a gazdaság lassú növekedése miatt lényegesen több munkahely nem keletkezik, így valószínűleg a 2015-ben érkezett migránsoknak már nem csak a 20 százaléka marad munkanélküli. Innen egyenes út vezet a gettósodáshoz, a generációs munkanélküliséghez, a leszakadáshoz. Egyre többen kerülnek majd olyan környezetbe, ahol a dzsihád már megvetette a lábát, így a perifériára került emberek nyomorát és haragját kihasználva a szélsőséges imámok új terroristákat termelhetnek ki a "szent" háborújukhoz.

November 13-án újra tudatosodott bennünk, hogy terrorizmusnak nincsenek határai. A Da'es elnyel mindent, amit meghódít, és mindenütt jelen van. Jelen van Szíriában, Irakban, Párizsban, Belgiumban és még rengeteg olyan helyen, ahol nem is gondolnánk. Hadserege országokon ível át, katonái nem csak a Közel-Keleten, de már Európában is jelen vannak. Sajnos eddig ők állnak nyerésre.

Mit tudunk tenni ellene?

1. Széles európai-orosz-amerikai összefogással végleg leszámolunk a Da'es hadseregével Szíriában és Irakban, hogy a migránsoknak legyen hova hazamenniük.
2. Megerősítjük a belső európai hírszerzést, több figyelmet fordítunk azokra a negyedekre, ahol potenciálisan elterjedhetnek a szélsőségek.
3. Több erőforrást fordítunk az integrációra, a társadalmi leszakadás megállítására.

(Quartz, NDF, OECD)