Eddigi világunk széthullása
2016.04.09. 11:28
Anatole Kaletsky szerint a világban 50-60 évente paradigmaváltás megy végbe. A baloldali kapitalizmus fejlődési szakaszainak elméletét magáénak tevő professzor szerint így volt ez legutóbb a hetvenes években is, amikor is Amerika elvesztette a vietnami háborút, a Vörös Brigádok, a Weather Underground, az IRA, és olasz újfasiszta terroristák támadások sorozatát követték el Európa és USA szerte.
Eltelt még 50 év és a világot újból a demokrácia bukásának veszélye fenyegeti."
Kaletsky szerint a nagy kérdés, hogy tudtunk-e tanulni a korábbi válságok tanulságaiból. Mint akkor is, most is a
A két világháború között úgy tűnt, hogy a kapitalizmust tűrhetetlen egyenlőtlenségek, defláció és tömeges munkanélküliség sújtja. A ’60-as, ’70-es években, épp az ellenkező okok miatt tűnt úgy, hogy a kapitalizmus összeomlik. Figyelembe véve az ismétlődő válságok mintázatát, nem említve, hogy néha a természeti törvények diktálják őket, úgy tűnik 50- 60 évente eljutunk a globális kapitalizmus bukásának határáig.
Kaletsky szerint a demokratikus kapitalizmus egy fejlődő rendszer, amely a gazdasági kapcsolatok és a politikai intézményrendszer drasztikus változásával reagál válságokra. Szóval a mostani válságra úgy lehet tekinteni, mint a globális kapitalizmus egyik modelljének összeomlására adott természetes válaszra.
Az eddigi válságokból kiindulva
Ez történt, amikor az 1970-es évek óriási inflációját követően megválasztották Margaret Thatchert és Ronald Reagant, és amikor Amerika a New Deallel, Európa az újrafegyverkezéssel heverte ki a nagy gazdasági válságot. Mindegyik válság utáni paradigmaváltás a gazdasági és politikai gondolkodásmód változását is jelezte. Ebből adódóan ésszerűnek tűnt volna előrelátni a szabályozatlan pénzügyi kapitalizmus bukását, amely a negyedik földrengető változást hozta el magával, jegyzi meg a kutató.
Kaletsky mondandóját kiegészítve ezt jelzi az is, hogy már most
Mi magyarok érezzük talán a legjobban saját bőrünkön milyen ellenszenvvel szembesül Orbán Viktor amiatt, mert a nemzet érideket szem előtt tartva képes ezen gazdasági és politikai kereteken túl is nézni.
Végignézve a kapitalizmus eddigi korszakainak jellemzőit az a kérdés merül fel, hogy vajon milyen lesz a következő korszak. Kaletsky szerint ennek megválaszolásához szükséges, hogy felülvizsgáljuk a válság előtti gazdasági elméleteket.
Arra is szükség van, hogy újragondolják az olyan ortodox megoldások sikerességét, mint a központi bankok függetlensége, a monetáris és fiskális politika különválasztása, annak a feltételezése, hogy a versengő piacoknak nincs szükségük nemzetállami beavatkozásra. Ahogy egyes unortodox gazdaságok sikerei is bizonyítják, minderre igenis szükség lesz ahhoz, hogy elfogadható legyen a jövedelmek elosztása, innováció generálódjon és biztosítva legyenek a szükséges infrastruktúrák és közjavak.
A neves közgazdász szerint a mai populista forrongások üzenete az, hogy a politikusoknak meg kell szabadulniuk a válság előtti forgatókönyveiktől, helyette pedig forradalmi közgazdasági gondolkodást kéne bátorítaniuk.
Mi ehhez hozzátennénk, hogy