A miniszterelnök a pódiumbeszélgetésen kifejtette: arra számít, hogy az európai fejlődés súlypontja a kontinens nyugati részéről a közepére fog kerülni. Ezt egyrészt azzal magyarázta, hogy tőlünk nyugatra mindenhol jelentősen változik az etnikai, társadalmi összetétel, ami szerinte hátrányos, "mi ettől megvédjük magunkat, és ez a mi oldalunkon nagyon nagy előny". 

– mondta a magyar miniszterelnök, aki elmondta: Közép-Európában töretlen a hit a családokban, ami a gazdasági fejlődésnek is óriási versenyelőnye. Azzal is érvelt a térség mellett, hogy Közép-Európában nem azokat becsülik, akik ügyeskednek, hanem azokat, akik letesznek valamit az asztalra. Ezért itt nem fog kiépülni egy segélyalapú társadalmi rendszer, ehelyett egy munkaalapú épül ki, ami szintén nagy előny – fogalmazott.

Orbán Viktor szerint ugyanis a nyugatiak olyan "hátizsákokkal" indulnak a versenyfutásba, amelyekkel nehéz lesz boldogulni. A miniszterelnök arra számít, hogy 8-10 év múlva úgy fognak beszélni a V4-ekről, mint Európa legerősebb gazdasági motorjáról. A visegrádi együttműködést méltatva azt is mondta: hiszi, hogy a visegrádi tagállamok meg tudják újítani az európai demokráciát és az egész Európai Uniót.

Orbán Viktor Magyarországra kitérve kifejtette azt is: bár az ország kijött a pénzügyi válságból, de a gazdasági növekedés 3 százalékos sávban van, ami a közepesen fejlett országok csapdája. A kérdés az – magyarázta –, hogyan lehet erről a szintről felugrani az 5 százalékos bővülési sávba.

– szorgalmazta a kormányfő, majd megjegyezte, hogy ennek jegyében Magyarországon az innovációra szánt forrásokat kivették a minisztériumi struktúrából, áttették a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapba, és így egy bátrabb fejlesztéspolitikát folytatnak.

– mondta a miniszterelnök. Kiemelte: "ha nem leszünk innovatívabbak, mint a nyugat-európai országok, akkor maradunk közepesen fejlettek, ami persze még mindig sokkal jobb, mint a KGST-hez tartozni és szovjet megszállás alatt élni".

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy ő a 2008-as pénzügyi válságot – ellentétben az európai vezetők egy tekintélyes részével – egy strukturális válságnak tartja, amely versenyképesség-vesztéssel járt. A versenyképesség visszaszerzéséhez szerinte meg kell újítani a politikát, nem lehet ugyanazokat a válaszokat adni, mint korábban. Magyarország ezért a korábbiakhoz képest egy teljesen más útvonalon indult el – mondta.

A varsói pódiumbeszélgetésen Robert Fico szlovák miniszterelnök rámutatott: tíz évvel ezelőtt még az országcsoportot "formálisnak látták", nem tulajdonítottak neki nagyobb jelentőséget. Az, hogy jelenleg az uniós színtéren a V4 tagországait "gyakran bírálják, azt jelenti hogy eredetiek, új témákkal állnak elő" – fogalmazott.

"A V4 nem helyettesítheti az EU-t, de jelentősége növekedni fog" – jelentette ki Fico, rámutatva, hogy az országcsoport az itt lakó több mint 60 millió embert képviseli.

– értékelte. A pódiumbeszélgetés végén aláírásra kerülő közös, az innovációs kezdeményezések támogatásáról szóló egyezményre rámutatva elmondta: "azok az eredmények, amelyekre a V4-ek közösen jutnak, igenis pragmatikusak".

A varsói kongresszus után Orbán Viktor egyből az Európai Néppárt máltai kongresszusára utazott.

A pártcsalád szerdán és csütörtökön tartja tanácskozását a földközi-tengeri szigetországban. A néppárthoz tartozó állam- és kormányfők külön is egyeztetnek majd Máltán. Siegfried Muresan, az EPP szóvivője korábban azt mondta: a néppárt a migrációs válság rendezéséről készül határozatot elfogadni, amelyben azt szorgalmazza, hogy az összes menedékkérő az Európai Unión kívül – származási országában vagy az unió határain kívül felállítandó menekültközpontokban – várja meg kérelme elbírálását.