A Gyurcsány Ferenc vezette baloldali pártok december 20-án közös közleményben tették egyértelművé, hogy a 2022-es országgyűlési választásoknak közös képviselőjelöltekkel, közös miniszterelnök-jelölttel, valamint közös listával vágnak neki.

A kutatás tükrében kijelenthető, hogy Gyurcsány Ferenc stratégiája a balliberális pártok illetve szavazóik bekebelezésére sikeresnek tekinthető, az ellenzéki szavazók legszívesebben Dobrev Klárát látnák miniszterelnök-jelöltként.

A felmérés alapján megállapítható, hogy egy most vasárnap tartandó országgyűlési választáson

Látható tehát, hogy a baloldal nem tudta megfordítani az évek óta tartó tendenciát, miszerint újabb választói rétegeket (bizonytalanokat, valamint kormánypárti szimpatizánsokat) nem tud megszólítani, pusztán belső viszonyai átrendeződését volt képes elérni. Szintén fontos megjegyezni, hogy a baloldali ellenzék a 2014-es és 2018-as voksoláshoz hasonlóan – a magyar választók értékrendjével egyező, érdemi politikai programok, elképzelések felvázolása helyett – ismét választástechnikai kérdésekkel, indulási koncepciókkal foglalatoskodik, melybe már a baloldali érzelmű szavazók egy része is belefáradt.

Ezen felül elmondható, hogy a közös baloldali lista állítása lemorzsolódással jár, ami többek között azzal magyarázható, hogy

A kutatás kitért arra a kérdésre is, hogy az ellenzéki összefogást támogató megkérdezettek melyik baloldali politikust látnák szívesebben a kormányfő-jelölti pozícióban.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy Dobrev az európai parlamenti mandátuma megszerzése óta – Gyurcsány Ferenc politikai akaratának közvetítőjeként – tudatosan készül a balliberális tömb kormányfő-jelölti szerepére, melynek eléréséhez ellenzéki versenytársaihoz képest lépéselőnyből indulhat. Fontos kihangsúlyozni, hogy Gyurcsány Ferenc pártja az egyik, ha nem a legszervezettebb, leghatékonyabb infrastrukturális háttérrel rendelkező baloldali párt, továbbá Dobrev Klára a többi ellenzéki politikushoz képest relatíve letisztult, világos ideológiát hirdet (például az Európai Egyesült Államok vízióját). Ezzel párhuzamosan Dobrev fajsúlyos szerepét mutatja, hogy törekvéseit Brüsszelből is támogatják: a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) több tíz millió forintot nyújtott a képviselő asszony Facebookon folytatott kampányához.

Első látásra meglepetésnek tűnhet, hogy az ellenzéki választók által hagyományosan favorizált Karácsony Gergely mindössze a 4. helyen áll a baloldali érzelmű szavazók véleménye alapján felállított kormányfő-jelölti rangsorban.

A kampányban elhangzó lényeges ígéretek teljesülésének hiánya (nyugdíjasoknak és nagycsaládosoknak szánt fűtési támogatás, valamint a hármas metro klimatizálásának elmaradása; egyes fővárosi cégek vezetőinek pályáztatás nélküli, politikai alapú kinevezése; átláthatatlan, korrupciógyanús busztendereztetés stb.), a koronavírus-járvány kétes kimenetelű fővárosi kezelése (budapesti idősotthonok gócponttá válása), továbbá a kulcsfontosságú fejlesztések késedelme (Lánchíd felújítása) mind-mind olyan tényezők, amelyek megingatták a baloldali szavazók részéről a főpolgármester politikai hitelébe, szavahihetőségébe vetett bizalmat. Ezen felül a választópolgárok azt is tapasztalhatták, hogy Karácsony Gergely – a főpolgármesterré választása óta – fokozottan ki van szolgáltatva balliberális szövetségesei nyomásának, így önálló elképzeléseinek keresztülvitele a politikai realitások körén kívül esik, amely körülmény megkérdőjelezi a kormányfő-jelöltség betöltéséhez nélkülözhetetlen határozott, erős vezetői kvalitásainak meglétét.

Összegezve megállapítható, hogy mind szervezeti értelemben, mind az anyagi és személyi erőforrásokat tekintve, valamint a politikai tudatosság szempontjából is kiemelkedik Dobrev Klára a baloldali mezőnyből, aki ráadásul Karácsony Gergely mélyrepüléséből is érdemben profitálni tudott. Ennek fényében feltételezhető, hogy a Gyurcsány-Dobrev páros az országgyűlési választásokig hátralévő szűk másfél évben még intenzívebben fogja folytatni a baloldali szövetségeseik háttérbe szorítására, illetve ezek szavazóinak elhódítására irányuló stratégiáját.