A 2014-ben átadott 4-es metró 2010 előtti ügyei meglehetősen sok munkát adnak ma is a hatóságoknak, a Központi Nyomozó Főügyészség 2016 szeptembere óta nyomoz a 2-es és a 4-es metróvonalra 2006-ban beszerzett francia Alstom metrókocsik ügyében. Vesztegetés bűntette miatt jelenleg három gyanúsított ellen nyomoznak. A negyedik gyanúsítottat, Terner Gézát még nem tudták kihallgatni, mivel Izraelbe menekült.

A 4-es metró beruházásával kapcsolatos tanácsadói szerződésekkel és menedzsmenti döntésekkel összefüggésben 2017 januárja óta egy másik nyomozás is tart, ezt fokozott ügyészi felügyelettel a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatja le. Az OLAF korábbi jelentése szerint a 4-es metróval kapcsolatban ­Demszky Gábor főpolgármestersége alatt, 2010 előtt megkötött, 452,5 milliárd forintnyi szerződésből a korrupcióval és szabálytalansággal érintett rész meghaladja a 272,8 milliárd forintot. Az uniós testület szerint 167 milliárd forint kifizetése nem igazolható, azért akár 76,6 milliárd forint uniós támogatást is visszakövetelhet Brüsszel Magyarországtól, ami a 2013 és 2017 között vizsgált magyar ügyekben a legnagyobb tétel.

Az OLAF 2017-es, összuniós tevékenységét ismertető értékelése szerint tavaly 197 ügyet zártak le, és 3,09 mil­liárd euró visszafizettetésére tettek ajánlást az EU költségvetésébe. A hivatal 215 új eljárást is indított. Mivel az ­uniós fejlesztési források kedvezményezettjei a szegényebb kelet-közép-euró­pai országok, ezért a legtöbb vizsgálat őket érinti. Az OLAF tavaly Romániában 11, Magyarországon és Lengyelországban tíz-tíz ügyet vizsgált, amelyekből Románia esetében nyolc, Magyarország és Lengyelország esetében hét-hét zárult ajánlással.

Az OLAF deklarált politikai elfogulatlanságát árnyalja, hogy az eljárások 52 százaléka éppen azt a hét tagállamot sújtja, amelyek nem kívánnak az európai ügyészséghez csatlakozni. „Az ellenzék úgy kiáltott világraszóló magyar korrupciót, hogy az OLAF által most közölt dokumentumból nem derült ki, összesen mekkora összeg visszafizettetésére tett javaslatot Magyarország esetében tavaly” – emelte ki a Magyar Idők szerzője.

Ellenben az OLAF-jelentés cáfolta azokat az ellenzéki vádakat, hogy a magyar hatóságok szabotálnák a brüsszeli ajánlásokat. A magyar hatóságok 2010 és 2017 között az OLAF 37 korrupciót vélelmező ajánlása alapján 17 esetben indítottak eljárást, ami uniós összevetésben a legmagasabb arányú együttműködést jelenti.