Czeglédy Csaba 2018 szeptemberében hivatali visszaélés miatt feljelentést tett a kényszerintézkedésének meghosszabbítását indítványozó ügyész ellen arra hivatkozással, hogy a vádhatóság képviselője az írásban, majd szóban előterjesztett indítványában „szelektált” a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok között, amely magatartásával hivatali kötelességét megszegte, hivatali helyzetével visszaélt.

A Központi Nyomozó Főügyészség a feljelentést bűncselekmény hiányában elutasította, amely döntéssel szemben előterjesztett panaszt a Legfőbb Ügyészség ugyancsak alaptalannak tartotta. Czeglédy Csaba ezt követően pótmagánvádlóként lépett fel, és továbbra is azt állította, hogy az ügyész bűncselekményt követett el a sérelmére. A Szolnoki Járásbíróság 2019 májusában az indítványát elutasította azzal, hogy a hivatali visszaélésnek nem sértettje, feljelentőként pedig pótmagánvád előterjesztésére nem jogosult. A döntés elleni fellebbezést elbíráló Szolnoki Törvényszék 2019 szeptemberében helybenhagyta az elsőfokú határozatot.

A törvényszék a napokban kézbesített végzésében rámutatott arra is, hogy az ügyészség által mindvégig vitatott pótmagánvádlói állítás – mely szerint az iratok nem teljes körűen kerültek átadásra – kötelezettségszegést nem valósított meg. Ezen túlmenően a bíróság megállapította, hogy az ügyész a kényszerintézkedés fenntartását nem kizárólag a bizonyítás meghiúsítása, hanem a bűnismétlés veszélye miatt is indítványozta, amely álláspontját teljes egészében osztotta a letartóztatást meghosszabbító Szegedi Járásbíróság.

A bíróság a fenti döntéseiben egyértelműen megerősítette azt, hogy az ügyész törvényesen, az anyagi és az eljárási jogszabályokat teljes körűen betartva járt el.
Mindezekre figyelemmel az ügyész eljárását törvénysértőnek minősítő állítások és Czeglédy Csaba támadása minden alapot nélkülöznek.