Klimkin a Tudor Ulianovschi moldovai külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón beszélt erről – írja az MTI.

Az ukrán miniszter az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése szerint kijelentette, hogy

– adta elő elképesztő és pofátlan érvelését Klimin.

Majd így folytatta:

– fejtette ki Klimkin.

Két hete az Ukrinform ukrán állami hírügynökség kiszivárogtatott egy rejtett kamerával készült felvételt, amely felkerült a YouTube-ra is. Ezen ukrán állampolgárok magyar állampolgársági esküt tesznek és magyar útlevelet kapnak a beregszászi konzulátuson. A felvétel miatt tovább romlott Magyarország és Ukrajna viszonya. Pavlo Klimkin külügyminiszter ugyanis kijelentette, hogy a beregszászi magyar konzulátus alkalmazottai megsértették Ukrajna törvényeit, ezáltal a konzuli tevékenységről szóló bécsi egyezményt. Kifogásolta továbbá, hogy a konzulátus munkatársai azt javasolták az esküt tevőknek, hogy titkolják el magyar útlevelüket az ukrán hatóságok elől.

Múlt szerdán New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés ülésszakának helyszínén Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott tárgyalása után Klimkin közölte, hogy Ukrajna rövid időn belül kiutasítja a beregszászi magyar konzult, amennyiben Magyarország nem hívja vissza.     

Menczer Tamás, a magyar tárca tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára múlt vasárnap Budapesten arról tájékoztatott, hogy az ukrán külügyminiszter New Yorkban Szijjártó Péternek elismerte: Ukrajnában nincs olyan törvény, amely tiltaná egy másik ország útlevelének birtoklását. Emellett Ukrajnában semmilyen törvény nem tiltja egy másik ország útlevelének átadását, és Ukrajnában nem minősül az sem büntetendő cselekedetnek, ha valaki nem számol be egy másik ország útlevelének birtoklásáról – fejtette ki az államtitkár, aki megerősítette, Magyarország mindezek miatt nem hív vissza sem főkonzult, sem konzult Beregszászról, "akárhogy is javasolják ezt az ukránok".

Pavlo Klimkin a Jevropejszka Pravda ukrán portálon szerdán közölt cikkében is elismerte, hogy Ukrajnában a kettős állampolgárság nem von maga után sem büntetőjogi, sem adminisztratív felelősségre vonást, pusztán az országban "nem nézik jó szemmel" a külföldi útlevelek "osztogatását", a kiutasítást pedig azzal indokolta, hogy ezt a kifogásolt tevékenységet folytatta a magyar konzulátus Ukrajna területén, ami szerinte úgyszintén ellentétes a bécsi egyezménnyel.

A kettős állampolgárság tilalma ellenére az ukrán jogszabályokban nincs büntetés erre a jogsértésre, a törvényhozók feladata megoldani ennek szankcionálását - jelentette ki Viktor Kononenko, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) helyettes vezetője szerdai kijevi sajtótájékoztatóján a kárpátaljai "útlevélbotránnyal" kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva.

A tisztségviselő szavai szerint Ukrajnában "tiltott" a kettős állampolgárság, de nem von maga után büntetőjogi eljárást. A törvényhozóknak kell eldönteniük, hogy a büntetőjog hatálya alá tartozik vagy sem - tette hozzá.

Kijelentette ugyanakkor: az SZBU nyomon követi a folyamatokat Kárpátalján annak érdekében, hogy megakadályozza a szeparatizmus megjelenését, illetve az ország területi integritását sértő bűncselekményeket.

Múlt pénteken közölte a Kárpátalja megyei ügyészség, hogy az ukrán büntető törvénykönyv hazaárulásra vonatkozó cikke alapján büntetőeljárást indított magyar állampolgárság kárpátaljai lakosok általi felvételének ügyében.

A közlemény szerint az ügyészség a büntetőeljárást az ukrán büntető törvénykönyv 111. cikkének hazaárulásra vonatkozó 1. része alapján indította meg, amely az ügy előzetes jogi minősítése. A vizsgálatot a hatóság a médiában megjelent információk alapján kezdeményezte, amelyek szerint "ukrán állampolgárok Ukrajna szuverenitása és területi integritása elleni cselekményt követtek el" - áll a jelentésben, amely szerint az ügyben a nyomozást az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) folytatja a Kárpátalja megyei ügyészség eljárásjogi irányításával.

Szakértők között ugyanakkor vita van arról, hogy tiltják-e az ukrán jogszabályok vagy sem a kettős állampolgárságot. Az ukrán alkotmány erre vonatkozó 4. cikke nem fogalmaz egyértelműen, amikor megállapítja, hogy Ukrajnában "egy (egységes)" állampolgárság van. Az állampolgárságról szóló törvény ezt úgy értelmezi, hogy az országon belüli egyes közigazgatási-területi egységekben nem létezhet más-más állampolgárság. Ugyanez a törvény kimondja, hogy ha egy ukrán állampolgár felveszi más ország állampolgárságát, vagy más állam polgára ukrán állampolgárságot szerez, akkor az Ukrajnához fűződő jogviszonyában kizárólag ukrán állampolgárnak tekintendő, viszont ez sem mondja ki a kettős állampolgárság kizárását. A jogszabály 19. cikke ugyan azt mondja, hogy elveszíti az ukrán állampolgárságot az, aki saját akaratából felveszi más állam állampolgárságát. Ez a cikk azonban ellentétben van az alkotmány 25. cikkével, amely szerint senki sem fosztható meg ukrán állampolgárságától és attól a jogától sem, hogy állampolgárságát szabadon megváltoztassa. Szakértők szerint éppen a különböző jogszabályok közötti ellentmondások miatt nem lehet szankcionálni a kettős állampolgárságot.