Csökkent a mélyszegénységben élők száma az Orbán-kormány alatt
888.hu
2021.05.03. 15:40
A koronavírus-járvány, valamint az általa okozott gazdasági válság Európa-szerte komoly kihívás elé állította a nemzetállamok szociális ellátórendszereit. Az Alapjogokért Központ a 2006 és 2019 közötti időszakban vizsgálta a társadalom ellenálló képességének egy akut válsággal szembeni erősödését.
Magyarországot és a magyar társadalmat kedvező időszakban, a szociális biztonsági háló 2012 óta tartó erősödésnek idején tette próbára a járványhelyzet és a gazdasági dekonjunktúra.
A magyar társadalom szociális biztonságát leíró statisztikai adatok 2012 óta folyamatosan javulnak: jelentősen,
27 százalékról 8 százalékra csökkent a mélyszegénységben élők aránya.
Kedvező adat az is, hogy míg 2010-ben a magyar lakosság háromnegyede (74 százalék) nem tudta volna egy váratlan anyagi kiadásának fedezetét biztosítani, addig ez az arány 2019-re
36 százalékra csökkent.
A nyugdíjasokat fenyegető súlyos anyagi deprivációban élők aránya is csökkent:
2006-ban 20, 2019 végén 6,5 százalékuk élt súlyos anyagi nélkülözésben.
Ráadásul nemcsak az idősek, hanem a gyermekkorúak szociális biztonsága is erősödött. Míg 2006 és 2012 között 23,5 százalékról 35,6 százalékra emelkedett, addig
2013 és 2019 között 11 százalékra mérséklődött a súlyos anyagi deprivációban élő gyermekek aránya.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Eurostat mérései szerint 2006-ban a magyar lakosság közel 20 százaléka mélyszegénységben élt, amely arány – a 2008-as világgazdasági válság következményeként – 2012-re 27 százalékra emelkedett. 2013-tól kezdve azonban pozitív fordulat következett: a gazdasági fellendülésnek és a kormány szociális hálót erősítő intézkedéseinek köszönhetően
folyamatos és jelentős mértékű volt a csökkenés a súlyos anyagi deprivációban élők arányát illetően.
Tehát a szegénység veszélyének leginkább kitett, legsérülékenyebb társadalmi csoportok – a nyugdíjasok és a gyermekek – körében is hatalmas csökkenést mutat a mélyszegénységben élők aránya az elmúlt tíz év horizontján vizsgálva.
Míg 2006 és 2014 között egy váratlanul felmerülő kiadást a nyugdíjasok 64–70 százaléka nem tudott megoldani, addig az elmúlt években e mutató lényegében megfeleződött,
2019-re 33 százalékra csökkent az ebbe a körbe tartozó nyugdíjasok aránya.
A második határozott életszínvonal-emelkedés a legalább kétnaponta történő húsételfogyasztás lehetősége kapcsán figyelhető meg.
Míg 2006-ban a nyugdíjasok 30 százalékának nem adatott meg a minimum kétnaponta való hús- vagy halfogyasztás lehetősége, 2019-ben ez az arány 14,5 százalékra csökkent.
A harmadik jelentősen javuló mutató a lakás megfelelő melegen tartásának lehetőségét vizsgálja.
2006-ban a nyugdíjasok 13 százaléka nem tudta megfelelően fűteni a lakását,
míg a fűtési problémákkal érintett nyugdíjasok aránya 2019-re 3 százalék körülire csökkent.
2010 óta Magyarországon csökkent az egyik legnagyobb mértékben a gyermekszegénység az Európai Unióban.
2006-ban a gyermekek 23,5 százaléka élt súlyos anyagi nélkülözésben, majd ez az arány 2012-re 35,6 százalékra emelkedett. 2013-tól kezdődően ez a trend megváltozott, és azóta
folyamatosan csökken a mélyszegénységben élő gyermekek aránya.
2019-ben 11 százalékuk tartozott a súlyos anyagi nélkülözésben élők közé, ami azt jelenti, hogy a mélyszegénységben élő gyermekek aránya 70 százalékkal csökkent az Orbán Viktor vezette kormányok időszaka alatt.
Kijelenthető, hogy
ma jóval kevesebb a nélkülöző gyermek Magyarországon, mint 2010 előtt volt.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
