Az ügy előzménye, hogy az öregségi nyugdíjban részesülő, de ezzel párhuzamosan a közszférában dolgozó Fábián Gyulának a törvény módosítása után felfüggesztették a nyugdíja folyósítását.

A 2013. január 1-től hatályos szabályok értelmében a közszférában nem lehet egyszerre fizetést és nyugdíjat is kapni: a tovább foglalkoztatottaknak munkaviszonyuk ideje alatt le kell mondaniuk az öregségi nyugdíjról. Ez a rendelkezés a magánszektorban dolgozókat nem érinti és a közszolgák között is különbséget tesz, az öregségi nyugdíjban részesülő miniszterekre vagy polgármesterekre például nem vonatkozik.

Fábián Gyula 2013 decemberében fordult az EJEB-hez, amely két évvel később kimondta, hogy az új szabályozás sérti a megkülönböztetés tilalmát, és így ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével. Az ügyet a magyar állam fellebbezése nyomán végül a másodfokú tanácsként működő Nagykamara elé utalták, amely most megsemmisítette a korábbi ítéletet.

Az EJEB fellebbviteli fóruma keddi jogerős ítéletében egyhangúlag megállapította: a nyugdíjtörvény kifogásolt rendelkezései nem sértik az egyezménynek a tulajdon védelméről szóló cikkelyét.

Mint írták, a kérdéses szabályozás megfelelő egyensúlyt teremt a közérdek és az alapjogok védelme között, célja a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása. A bírói testület rámutatott, hogy mindössze ideiglenesen szüntették be a felperes nyugdíjának folyósítását, a panaszos választhatott a munkaviszony és az öregségi nyugdíj között, így valamilyen bevételi forrása mindenképp biztosított volt.

A törvényszék emellett 11:6-os arányban megállapította, hogy nem sérült az Emberi Jogok Európai Egyezményének a megkülönböztetés tilalmáról szóló cikke sem.

Az EJEB határozatai kötelezőek az Európa Tanács 47 tagországa számára. A bíróság Nagykamarája által hozott verdikt végleges, nem megfellebbezhető.