Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a Magyar Nemzet érdeklődésére ellmondta: bár a járvány felforgatta a hétköznapokat, olyan minták és mechanizmusok fontosságát is a felszínre hozta, melyekkel ritkán szoktunk törődni. Ilyen például a társadalmi stabilitás, illetve a politikai döntéshozatal ebből táplálkozó stratégiai reagálóképessége.

A szakértő hozzáfűzte: azokban az országokban, ahol a politikai viták vagy szociális feszültségek törékennyé tették az „alapokat„ – például az Egyesült Államokban vagy Olaszországban –, lomhán reagáltak a helyzetre, szemben például Magyarországgal.

– fogalmazott Szánthó Miklós.

Az igazgató szerint nem hagyhatóak figyelmen kívül a járványra adott különféle reakciók alapmotívumai sem. A globalizáció és az emberi jogok ajnározása közepette nyilvánvalóvá vált, hogy például egy pandémiás helyzetben még mindig az államoktól várható a leghatékonyabb fellépés – a vakcinákat is aktív állami közreműködésekkel fejlesztették ki –, ráadásul úgy, hogy mindenhol széles körű konszenzus övezte a rendkívüli intézkedéseket, melyek lényegi alapjog-korlátozásokkal jártak – mondta Szánthó. Hozzátette:

A hétköznapokban is tapasztalhatóvá vált a lokális megoldások gyakorlati haszna a globális semmittevéssel szemben; a közérdek, közegészségügyi érdek megóvását elfogadták, akár az egyéni szabadságjogok szűkítése árán is – állapította meg az Alapjogokért Központ igazgatója.

A hazai politikai viszonyokra kitérve Szánthó Miklós felhívta rá a figyelmet:

Az mindenesetre beszédes adat, hogy „csodás egymásra találásuk” idején, a kormányzati ciklus nagyjából felénél, egy válság közepén – amely bárhol a világon a hatalmon lévők népszerűségének csökkenését szokta eredményezni – a magyar kormánypártokat még mindig a szavazók közel fele támogatja, ami biztos alapokat ad, ugyanakkor az ellenzék amoralitása a kulturális és politikai harc továbbgördülését vetíti előre 2021-re, 2022-re – zárta szavait az igazgató.

A különleges felhatalmazások éve

Az idei év – a koronavírus-járvány térhódítása következtében – nem pusztán a mindennapok és a politika, hanem a közjog területén is a megszokottól eltérő szituációkat eredményezett – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője.

Kiemelte:

Emlékeztetett rá: tavasszal a kormányzat az alaptörvényben biztosított jogával élve kihirdette a veszélyhelyzetet, majd a rendkívüli intézkedéseket tartalmazó kormányrendeleteinek hatályát az Országgyűlés (a baloldal támogatása nélkül) a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény elfogadásával meghosszabbította.

– fűzte hozzá Lomnici.

Fontos hangsúlyozni, hogy mind az alaptörvény, mind a márciusi koronavírus-törvény tartalmazta a különleges felhatalmazás explicit korlátait. Egyfelől – tartalmi korlátként – az alaptörvény rögzíti, hogy bizonyos alapvető jogok gyakorlása különleges jogrend idején sem függeszthető fel, továbbá szintén nincs lehetőség az alaptörvény alkalmazásának felfüggesztésére és az Alkotmánybíróság működésének korlátozására – érvelt a jogi szakértő.

Ifj. Lomnici Zoltán úgy látja, a veszélyhelyzet novemberi újbóli kihirdetését követően elfogadott koronavírus-törvény annyiban különbözik a tavaszi jogszabálytól, hogy annál konkrétabb hatályvesztési időpontot határoz meg (a kihirdetését követő kilencvenedik nap), viszont lehetőséget ad az Országgyűlésnek, hogy a kormánynak biztosított rendkívüli felhatalmazást a törvény hatályvesztése előtt visszavonja.

– mutatott rá a jogi szakértő.

Megállapítható, hogy 2020-ban a rendkívüli közjogi megoldások alkalmazását végigkísérték a valótlanságokon, illetve különböző félreértelmezéseken alapuló politikai motiváltságú támadások, amelyek mögött részben a szóban forgó baloldali szereplők alaposabb, körültekintőbb jogértelmezésének a hiánya, részben pedig tudatos manipuláció állt – összegzett ifj. Lomnici Zoltán.

Fotó: Kozma Zsuzsi