Brutális támadásokra számíthat Magyarország az EP-kampányban
2018.09.30. 19:30
Kocsis Máté kifejtette, a "Soros-hálózat" utcai provokációkkal és megmozdulásokkal készülhet az ellenzéki pártokon is keresztül. "Senki ne számítson békés időszakra!" – jelentette ki a kormánypárti politikus, aki szerint a mostani EP-voksolásnak minden korábbi európai választásnál nagyobb tétje lesz, azon ugyanis a bevándorláspárti és bevándorlásellenes erők között dől el Európa jövője.
A Fidesz frakcióvezetője beszélt arról is, hogy az Országgyűlés várhatóan október közepén fogadhatja el a Sargentini-jelentésre válaszoló határozatát. A magyar törvényhozás ezzel a lépéssel kifejezheti, hogy nem enged az Európai Parlament nyomásgyakorlásának és nem mond le például a határőrizet jogáról – fejtette ki.
Kiemelte, a magyar emberek több alkalommal is egyértelműen elutasították, hogy Magyarország bevándorlóországgá váljon, így az Európai Parlament nem pusztán a magyar kormánnyal, hanem az emberek világos akaratával is szemben áll.
Kocsis Máté ismételten visszautasította, hogy az unió saját intézményeit politikai nyomásgyakorlásra használja a világos választói akarattal szemben. Szerinte az Európai Unióban a "legszörnyűbb diktatúrákra" emlékeztető mechanizmusok működnek, amikor az eltérő véleményeket akkor sem fogadják el, ha azok a népakaratból fakadnak.
A nagyobbik kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője kitért arra is, nem hiszi, hogy bármelyik ellenzéki pártra rá lehetne bízni bármilyen az ország sorsa szempontjából fontos kérdést. Megjegyezte továbbá, Gyurcsány Ferenc jó eséllyel vezető szerepre tör majd az ellenzéki oldalon.
Kocsis Máté az interjúban leszögezte, a magyar kormány nem általában a civilekkel, csupán 5-7 olyan Soros György által támogatott "álcivil szervezettel" szemben akar fellépni, amelyek tevékenysége veszélyezteti az ország biztonságát és szembemegy a választók akaratával.
A Fidesz politikusa a bevándorlási különadót párttá alakulással elkerülni szándékozó szervezetek tervét ugyanolyan színleltségnek nevezte, amilyen szerinte a Párbeszéd frakciójának létrehozásakor történt. Kocsis Máté szerint ugyanis még a költségvetési csalás gyanúját is felveti, hogy a Párbeszédnek Burány Sándor személyében csak azért volt szüksége egy "kölcsönkomcsira", hogy több állami támogatáshoz jussanak a képviselőcsoport-alakítással.