Brüsszelnek jobban kellene figyelnie a tagállamok eltérő problémáira
888.hu, MTI
2021.05.07. 17:45
Európa zöldmegújulásának lehetőségeiről, a pandémia kezeléséről, az Európai Unió bővítéséről és a kontinens gazdasági versenyképességének jövőbeni lehetőségeiről beszélgettek a magyar kormány uniós tisztségviselői a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) szervezésében az Európa-nap alkalmából tartott pénteki online konferencián.
Az Európa jövője – Brüsszelből szemlélve című online beszélgetésen Győri Enikő EP-képviselő, Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa és Baranyai Gábor nagykövet, Magyarország uniós állandó képviseletének helyettes állandó képviselője a kontinens gazdasági és politikai jövőjével kapcsolatban osztotta meg észrevételeit a hallgatósággal.
Győri Enikő szerint az európai közösség jelenlegi legnagyobb problémája
a tagállamok gazdaságának „talpon tartása”.
Az ehhez igazított új hétéves közös költségvetés és a válságkezelési alap is azt a célt szolgálja, hogy a pandémia miatti gazdasági válságban a leginkább érintett országok pótlólagos forráshoz jussanak – mondta. A fideszes EP-képviselő hozzátette:
Magyarország az elmúlt tíz év munkájának köszönhetően jobban bírja a válságot, mint a baloldali kormányzás idején, megerősítette gazdaságát, és versenyképesebb lett.”
Szavai szerint Magyarország „jobban érezte az idők szavát”, ezért úgy látja, leginkább az ettől eltérő utat bejárt tagországoknak van szükségük erre a válságkezelési eszközre.
Az uniós költségvetésből érkező pénz hazai felhasználásával kapcsolatban a kormánypárti politikus kifejtette, helyes irány és jó befektetés a jövőbe az „erőltetett” európai zöld- és digitális átállás, de ezzel kapcsolatban azt is nézni kell, ki viseli ennek a terhét, ezért „nagyon óvatosnak kell lenni”.
Hasznos lenne, ha Brüsszel ebben az átállásban fogadókész lenne arra, hogy a tagállamok problémái eltérőek”
– mondta Győri Enikő, megjegyezve, Kelet-Közép-Európa még nem küzdötte le az uniós csatlakozása óta fennálló „nehéz örökségét”, az infrastrukturális és beruházási hátrányokat.
Amíg nem megfelelő az alap-infrastruktúra, a technikai ugrást is nehezebb megtenni, ez iránt kellene Brüsszelnek nagyobb megértést mutatnia – jelentette ki az EP-képviselő.
Európának hitelesnek kell maradnia, és be kell tartania vállalt ígéreteit”
– hangsúlyozta a beszélgetésen Várhelyi Olivér.
A szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos szerint ez elsősorban azt jelenti, hogy
ha az unióhoz csatlakozni kívánó országok teljesítik a feltételeket, Európának be kell fogadnia őket.
A hitelességi kérdés mellett fontosnak nevezte a felelősséget is, mivel – mint mondta – az EU példaképként szolgál a körülötte lévő régióknak, ezért folytatni kell azt a munkát, amelyet az európai integráció képvisel.
Várhegyi Olivér véleménye szerint
akkor lesz sikeres az unió, ha levonja a következtetéseket a járványból és az azzal együtt járó gazdasági válságból.
Európa már a válság előtt is jelentősen veszített világgazdasági súlyából és versenyképességéből, kérdés, meg lehet-e ezt a folyamatot fordítani – mondta, megjegyezve, hogy az EU-nak a következő időszakban erre kell szánnia politikai és gazdasági erőforrásait.
Várhelyi Olivér az Európai Unió bővítéséről szólva arról is beszélt, hogy
a Nyugat-Balkán európai integrációja érdekében elkészült a térség gazdasági és szociális újjáépítését célzó terv,
amelyben 30 milliárd eurót fordítanának a régióra.
Megjegyezte, az előző bővítésekből tanulva akkor lesz hiteles ez a folyamat, ha „alulról építkezik”, és megtartja azt a korábbi „befogadó hangulatot”, amely most nem feltétlenül van meg minden tagállamban.
Baranyai Gábor nagykövet megítélése szerint
az Európai Bizottság zöldítési és digitális átállást segítő tervei lényegesen átalakítják az egész európai világképet, a gazdaságot és a európai mindennapokat is.
Azt a következő egy-másfél évben lehet majd látni, hogy például a közlekedés, az energiapolitika vagy a turizmus átalakítása ténylegesen megvalósítható lesz-e, és mennyire okoz régiós összeomlást vagy más kedvezőtlen következményeket.
Magyarország szempontjából az a fontos, hogy az átalakítás ne kerüljön bele egy nagyon leegyszerűsített ideológiai térbe”
– hangoztatta a diplomata.
Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy az európai polgárok jövőéről szóló döntések meghozatalánál ne legyenek „elbújtatott” tagállami, ipari vagy gazdasági érdekek, viszont
jelenjenek meg nemzeti szinten is legitim álláspontok,
és ezeket fogadja be a rendszer.
A pénteki konferencia első részében Trócsányi László fideszes európai parlamenti képviselő, Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője és Navracsics Tibor, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézetének vezetője az EU bővítéséről, az uniós intézményrendszerről, Martonyi János volt külügyminiszter a keresztény Európáról, míg Koltay András, az NKE rektora a közösség alapításakor megfogalmazott gondolatokról beszélt.
Május 9-én ünneplik az Európa-napot, amikor az Európai Unió tagállamaiban az EU létrehozásához vezető, történelmi jelentőségű Schuman-nyilatkozat évfordulójáról emlékeznek meg. Megtartásáról 1985-ben döntöttek az Európai Közösségek állam- és kormányfői, Magyarországon a 2005. évi XXII. törvény nyilvánította május 9-ét Európa napjává.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
