Sneider Tamás – frissen megválasztott Jobbik-elnök – fiainak ügye még 2017 márciusában pattant ki. Az ügyről akkor annyit lehetett tudni, hogy S. Márk és S. Erik ellen már hónapok óta folyt a nyomozás, a vád pedig közösség tagjai elleni erőszak, vagyis rasszista motivációk alapján támadtak meg valakit vagy valakiket. Mivel ezt csoportosan követték el – nemcsak kettejüket vádolták – ezért akár igen súlyos, nyolc év börtönbüntetést is kaphatnak.

Az akkor nyilvánosságra került információk szerint a hírhedt Betyársereg tagjaiként Heves megyei falvakban léptek fel támadóan, erőszakosan, fizikai erőszakot is alkalmazva.

Néhány nappal később az ügy érdekes fordulatot vett, március 12-én ugyanis a Jobbik egy közleményben azt írta, hogy mindez hazugság, álhírek jelentek meg az üggyel kapcsolatban, Sneider Tamás pedig azt állította, az áll az egész ügy hátterében, hogy annak a hétnek az elején Orbán Viktor miniszterelnököt interpellálta az Országgyűlésben. Csakhogy újságírói kérdésre válaszolva a Heves Megyei Főügyészség közölte:

2018 áprilisában az Egri Járásbíróság ki is tűzte az ügy tárgyalásának első tárgyalási napját. Az ügyről azóta számos részlet kiderült.

Az ügyészség az elsőrendű K. G. I.-t és öt társát többrendbeli folytatólagosan, csoportosan, társtettesként és kényszerítéssel elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettével, valamint csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntettével vádolja. Sneider fiai, Márk másod-, Erik harmadrendű vádlott. Az ügyészség a hatodrendű vádlott kivételével valamennyiükre letöltendő szabadságvesztést kért, rá vélhetően azért nem, mert nem tagja a hírhedt Betyárseregnek.

A vádirat szerint 2015 januárjában, egy netes hírportálon megjelent hírben olvasták a vádlottak, hogy Szúcson egy helyi család fát lop és állítólag rabszolgaként tartják a munkásaikat. A cikkben konkrétan meg nem nevezett személyeket a környéken lakók egyértelműen a roma kisebbséghez tartozó egyik családdal azonosították – írta a Magyar Idők.

Az év februárjában az elsőrendű vádlott kibérelte az érintett személy és családja által lakott ingatlanhoz közeli házat, ahol többször megjelent a többi vádlott is. A rendszerint a Betyársereg jelképeit ábrázoló ruházatot viselő vádlottak 2015 februárjától 2015 júniusáig a településen tartózkodtak, és az általuk használt gépjárművekből a sértettek lakóházát és a sértetteket is többször, a beleegyezésük nélkül fotózták, videózták, valamint szidalmazták, közben fenyegető hangnemben arra szólították fel őket, hogy a településről költözzenek el.

Előfordult, hogy a kerítésen át bemásztak a családi ház udvarára, de az is többször megtörtént, hogy az utcáról bekia­bálva fenyegették, becsmérelték a lakókat. Egy alkalommal Sneider Márk és társa a családhoz tartozó két kiskorú gyermeket a helyi buszmegállótól az otthonukig fenyegető módon követte, folyamatosan videózta őket, ami a gyerekekben félelmet keltett.

Az ügyészség álláspontja szerint a vádlottak cselekményei a sértettben és az élettársában olyan mértékű félelmet keltettek, hogy emiatt 2016 februárjában gyermekeikkel együtt elköltöztek a településről.

Sneider Tamásnak nem jelenthet újdonságot fiai pere, az 1990-es években neki is egy valamelyest hasonló eset miatt kellett felelnie a bíróság előtt. 1992-ben leütött egy bizonyos Farkas Bélát, akit ezután a földre került és társaival ütni-verni kezdték – állt az akkori vádiratban. Sneider szerint csupán egy pofon csattant el. Végül 8 hónapnyi börtönre ítélték 3 évre felfüggesztve.

Sneidert korábban többször is kapcsolatba hozták a rasszista, neonáci szkinhedmozgalommal, ám a napokban a Jobbik elnökévé választott politikus következetesen tagadta a vádakat.

"Royról" először Sárközi Judit 1994-es Kopaszok című szociográfiájában lehetett olvasni. A Sneider Tamásként beazonosított férfinak köszönheti a szkinhedmozgalom országos szervezettségét – írta könyvében Sárközi.

Az egyik leghírhedtebb eset során, 1990. szeptember 14-én az egri Dobó téren gyülekeztek a kopaszok. A kétszáz fős felfegyverzett tömeg alakzatban indult a Csebokszári lakótelep felé, rasszista és náci jelszavakat skandálva. Báder Gyula vajdát helyben is hagyták a menetelők. Ezek után valóságos háború tört ki a kopaszok és a cigány lakosság egyes csoportjai között.

Roy vezetésével 1991 szeptemberében megalakult a September Skins nevű szervezet, amely célul tűzte ki Eger cigánymentességét. Régi, kemény kopaszokkal együtt alakítanak 25-30 fős csoportokat, és hátizsákból kilógó baseballütővel indulnak esténként portyázni. Két hónapon át számos erőszakos cselekményt követnek el cigányok sérelmére – írta a Hetek című lap korábbi portréjában.

Az 1992-es büntetőügy után Roy visszavett a lendületből és elkezdett aktívan politizálni. '92 nyarán Sneider vezetésével és a Független Kisgazdapárt, valamint a zöldek támogatásával megalakul az Egri Nemzeti Ifjak Egyesülete. A korábbi rendszeres cigányveréseket Sneider ekkor már fiatalkori botlásnak titulálta. Szerinte a sajtó kiáltotta ki őt szkinhednek, és öltözete miatt került rendőrségi kartotékjára a bőrfejű minősítés. A "nemzeti ifjak" három tagja, két tinédzser lány és szkinhed barátjuk olyan súlyosan bántalmaztak egy Oláh Dezső nevű férfit 1993-ban, hogy kómába esett és maradandó fogyatékosságot, valamint agykárosodást szenvedett.

Egy egészen bulváros epizód is feldereng Sneider életéből: egy rövid ideig külföldön "francia szőlészetekben és angol almásligetekben" dolgozott, majd hazatérte után szüleivel közös szőlőgazdaságot indított útjára. Ebből 2007-ben lett egy 8,5 milliós elszámolási vita a családban, melyet a szülők jogi úton kívántak rendezni. Sneider cserébe gondnokság alá helyeztette volna őket. Néhány pofon is elcsattant amiatt, amit az időközben elvált férj korábbi családjára mondott. Végül kibékültek.

Sneider egyébként mezőgazdasági szakiskolában érettségizett 1991-ben, majd 2017-ben végzett az Eszterházy Károly Egyetem Bölcsészettudományi Karán történelem szakon.

Politikai karrierje 2000 után, a MIÉP-be való belépés után indult meg igazán. 2002-ben a párt városi listájáról Eger önkormányzati képviselőjének választották, majd egy másik szervezet indulójaként újrázni tudott, így a 2002 és 2010 közötti időszakban önkormányzati képviselőként dolgozott.

2007-ben tagja lett a Jobbik Magyarországért Mozgalomnak. Ugyanebben az évben az egri szervezett elnökévé választották. A 2009 tavaszán a megalakult Heves Megyei Választmány megyei elnökké választotta – áll a párt honlapján megtalálható önéletrajzában. 2010-ben és 2014-ben is az országgyűlési választáson a Jobbik országos listájáról szerzett mandátumot, jelenleg a Jobbik elnökeként és az Országgyűlés alelnökeként végzi munkáját.