Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt folyik eljárás. A gyanú szerint a Czeglédy Csaba vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely diákmunka-közvetítéssel foglalkozott. A bűnszervezet 6,294 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy a céghálóban résztvevő iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót, illetve a személyi jövedelemadót nem vallották be, illetve nem fizették meg – tették hozzá.

A Csongrád Megyei Főügyészség január 26-án újabb nyomozásra jelölte ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád megyei vizsgálati osztályát. Az eljárásban újabb bűncselekmény, gazdasági csalás bűntettének megalapozott gyanúja merült fel.

A politikust független képviselőjelöltként március 1-jén vették jogerősen nyilvántartásba a Vas megyei 1-es számú választókerületben. Ezért az ügyészség döntött a nyomozás felfüggesztésesről, megszüntette a gyanúsított előzetes letartóztatását. Miután a legfőbb ügyész indítványára a Nemzeti Választási Bizottság jogerősen felfüggesztette az országgyűlési képviselőjelölt mentelmi jogát, az ügyészség a nyomozás folytatását rendelte el. A politikust őrizetbe vették, majd a nyomozási bíró március 3-án elrendelte előzetes letartóztatását.

A bíróság jogerős végzésében megállapította, hogy a legfőbb ügyész indítványozta a gyanúsított mentelmi jogának felfüggesztését, az eljárás folytatásának, a gyanúsított őrizetbe vételének pedig nem volt törvényi akadálya. A mentelmi jog felfüggesztését kérő indítványban szerepelt a korábbi gyanúsításban közölt költségvetési csalás bűncselekménye és a nyomozás során feltárt – az ismételt őrizetbe vétel alapjául szolgáló – másik bűncselekmény, a gazdasági csalás bűntettének gyanúja is – magyarázták.

A törvényszék jogerős döntésével rámutatott, hogy az eljárás meghiúsításának veszélye többek között azért is fennáll, mert Czeglédy Csaba a nyomozás során utasította az eljárás több szereplőjét, hogy a nyomozóhatóság előtt milyen magatartást tanúsítson, milyen adatokat közöljön – olvasható az ügyészség közleményében.

Az ügyészség kifejtette azt is, hogy Czeglédy Csabát eddig öt alkalommal hallgatták ki gyanúsítottként, és az előzetes letartóztatás tárgyában tartott üléseken is vallomást tehetett. Több alkalommal szembesítésre hívta a nyomozóhatóság a gyanúsított védőjét, aki közölte, az időpontok nem felelnek meg, így a nyomozati cselekmények meghiúsultak.

Az eljáró ügyész az előzetes letartóztatásról döntő ülésen azt kérte, hogy a bíróság az iratok tartalma alapján döntsön, hagyja figyelmen kívül azt a politikai nyomásgyakorlást, amely többek között a bíróság épülete előtt tartott sajtótájékoztatón az eljárás résztvevőinek felelősségre vonását helyezte kilátásba.

A közlemény szerint az ügyészség nemcsak Czeglédy Csaba, hanem ezután Kőrös Gusztáv országgyűlési képviselőjelölt esetében is hasonlóan, ugyanezen jogszabályhelyekre hivatkozva hasonló időszerűséggel járt el.