Sándor Mária kormánybuktató forradalmát senki sem vette komolyan, leszámítva pár 168 Óra-olvasót és Pukli Istvánt. Mindketten eltűntek a süllyesztőben. Közben pedig egyetlenegy megoldási javaslattal sem éltek a magyar egészségügy helyzetének javítása érdekében. Most egy angol tanulmány cáfolja meg az elmúlt időszakok kormányellenes megmozdulásait.

Egy nemrégiben publikált brit tanulmányban – melyet a tekintélyes angol Lancelot orvosi lap közölt – 195 ország egészségügyi rendszerét rangsorolták. Vizsgálták az állami egészségügyi rendszer hozzáférhetőségét, annak színvonalát, különböző betegségek halálozási rátáját, az egészségügyi oktatás színvonalát, valamint az egészségügyre fordított költségvetési keretet. A fenti indikátorok alapján értékelték 0-100-ig az egyes országok teljesítményét. Magyarország 80 pontot szerzett a 100-ból.

A tanulmány alapvető megállapításai:

• 1900 óta a legmagasabb és a legalacsonyabb színvonalú egészségügyi ellátással rendelkező országok között a szakadék mélyült.
• A fejlett nyugati törpeállamok egészségügyi rendszere a legfejlettebb.
• Az északi országok költenek a legtöbbet az egészségügyre, ellenben az oktatásra egyre kevesebbet.
• A fejlett nyugati államok elszipkázzák a keleti országokból a tanult szakembereket, így megtehetik, hogy magára az egészségügyi rendszerre sokkal többet költenek, mint a szakorvosi oktatásra.

A fentiek tükrében megállapítják, hogy a legszínvonalasabb egészségügyi rendszer  Andorrában (93 pont), Izlandon (92 pont), Svájcban (92 pont), Svédországban (90 pont), Norvégiában (90 pont), Ausztráliában (90 pont), Finnországban (90 pont), Spanyolországban (90 pont), Hollandiában (90 pont) van.

A lista végén Szomália, Afganisztán és a Közép-afrikai Köztársaság található.

(Akit érdekel a világ egészségügyi helyzete, az olvassa el a tanulmányt.)