Az elmúlt héten Orbán Viktor bejelentése óta több oldalról is támadták a betelepítési kvóták elleni népszavazás ötletét. Vannak, akik szerint sérti az Alaptörvényt, de vannak, akik a nemzetközi jog és az uniós jog áthágásával vádolják a kormányt és érvelnek a népszavazás ellen, így a kvóták mellett. A kormány a bejelentés után egyből eljuttatta kezdeményezését a Nemzeti Választási Irodához, akik azt jóváhagyták és hitelesítésre továbbküldték a Nemzeti Választási Bizottságnak.

Mint ahogy már hétfőn beszámoltunk róla, a Nemzeti Választási Bizottság hétfői ülésén hitelesítette a kormány kötelező betelepítési kvóták ügyében benyújtott népszavazási kezdeményezését. A benyújtott és hétfőn hitelesített kérdés a következőképpen szól:

A jogi hézagokra hivatkozó bírálatok azonban továbbra is fennállnak, ezét elhatároztuk, hogy mélyebbre ásunk. Az ügyben Szánthó Miklóst, az Alapjogokért Központ igazgatóját kérdeztük, vajon tényleg Alaptörvénybe és nemzetközi-uniós jogba ütközik-e a népszavazási indítvány.

Mivel az NVB 30 napon belül hitelesítette a kérdést - mely során formai és tartalmi szempontokat is vizsgált- a kérdés most a Kúriához kerül, ugyanis az NVB határozatát már meg is támadták a bíróságon. A testületnek 90 napja van azt felülvizsgálni, melynek során az NVB határozatát vagy helybenhagyja, vagy megváltoztatja. Ha a Kúria helybenhagyja a kérdés hitelesítését, akkor az NVB elnöke 5 napon belül erről tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, aki az ezt követő legközelebbi ülésnapon bejelenti a kezdeményezést az Országgyűlésnek.

- magyarázza Szánthó Miklós.

Bár a Kúria döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye, a döntés ellen még Alkotmánybírósághoz is lehet fordulni, melynek során lehet kérelmezni a bírósági döntés felfüggesztését is. Ha az AB a Kúriával ellentétes álláspontra jutna, akkor új, az AB által meghatározottak szerinti eljárás lefolytatására utasítja a Kúriát.

Ezt az állítást igazolja a Századvég Alapítvány felmérése, mely szerint a felnőtt népesség 84 százaléka elutasítja a kötelező betelepítési kvótát, szinte nincs olyan társadalmi vagy korcsoport, amelyben az igennel szavazók lennének többségben. A kvóta mellett a megkérdezettek tizede szavazna, a lakosság 6 százaléka pedig nem tud dönteni. A magukat baloldalinak vallók körében a nem válaszok aránya 57 százalék, a középen állók körében 84, a jobboldalon pedig 97 százalék. A felmérés szerint a Fidesz-KDNP szavazói körében a kvóta elutasítása 97, a Jobbik esetében 89, az MSZP-nél 56 százalékos. A DK választóinak 49 százaléka nem támogatja a kötelező kvótát, 46 százalékuk igen. Az LMP-szavazóknak 51 százaléka mondana nemet. A budapestiek 78, a vidéki városokban élők 84, a falvakban, kistelepüléseken élők 89 százaléka válaszolna nemmel a népszavazáson. Hasonló a helyzet az életkorcsoportokban is: a 18-22 évesek 73 százaléka, a 23-30 évesek 81, a 30-40 évesek 75, a 40-50 évesek 90, az 50-60 évesek 83, a 60 év fölöttieknek pedig 86 százaléka utasítja el a kötelező betelepítési kvótát.

Alaptörvénybe ütközik? Nemzetközi jogot sért? Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint elsődlegesen eldöntendő, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozik-e a kérdés? Hiszen ha nem, arról népszavazást sem lehetne tartani. A jogász szerint ez azonban nem állítható.

- mondja Szánthó Miklós.

Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy míg a menekültpolitika uniós, addig a bevándorláspolitika tagállami hatáskör. Míg a menekültpolitikára számos uniós szabály létezik, addig bevándorlás-politikára alig.

- magyarázza Szánthó.

Ez azt jelentené, hogy Brüsszel a tagállami hatáskörű bevándorlás-politikát is a saját érdekei szerint alakítaná. Az Unió döntéshozói is tisztában vannak vele, hogy jelenleg ezen a területen még a tagállami jogalkotó elsőbbsége él.

"Az Alaptörvény szerint csak a "szükséges mértékig" ruháztunk át hatásköröket az EU-ra, ezt azonban az Unió szándékolt döntései - mint amilyen az Európai Bizottság áthelyezésre és áttelepítésre vonatkozó javaslata - még az osztott hatáskörök tekintetében is túllépik"

- magyarázza a jogász.

Ebből fakadóan már nem egy "egyszerű" uniós-tagállami jogvitáról beszélünk. Ennek értelmében ugyanis a népszavazási kérdés valójában szuverenitási kérdés.

"A kormány által benyújtott kérdés arról (is) szól, hogy milyen és mekkora mértékben ruháztuk át szuverenitásunk egy részét az EU-ra és mi az, ami nálunk maradt? Természetesen találhatók érvek amellett is, hogy az unió vonatkozó politikája a menekültpolitika keretébe tartozik, azonban ilyen esetben is szuverenitásproblémába ütközünk. Ugyanis ahogy a nemzetközi szerződések és az EU saját Alapjogi Chartája, úgy a magyar Alaptörvény is rögzíti a "tömeges kiutasítás tilalmát"

- vélekedik az Alapjogokért igazgatója.

A tömeges kiutasítás tilalmának definíciója szerint bármilyen hivatalos intézkedés, mely külföldiek egy behatárolható csoportját egyéni vizsgálat nélkül arra kényszeríti, hogy az adott állam területét hagyja el, csoportos kiutasításnak minősül és így akár az áttelepítés, akár az áthelyezés, akár a betelepítés ilyen vagy ehhez hasonlít.

Mivel az effajta áttelepítést/betelepítést a magyar alkotmányos szabályok is tiltják, az EU részéről egyértelműen kényszerítő lépésként hat a kvótázás. Az EU egy számára tilalmazott területen akar szembemenni az Alaptörvénnyel, tehát szuverenitást sért.

- magyarázza Szánthó Miklós.

Az népszavazást ellenzők soraiban érvként felmerült még a népszavazási tiltott tárgykörök egyik esete, azaz, hogy nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettségről nem tartható népszavazás.

"Az EU-s alapszerződések valóban nemzetközi szerződésnek minősülnek, azonban az azt végrehajtó EU-s másodlagos joganyag - irányelvek, rendeletek, határozatok - nem. Az Alkotmánybíróság szerint ugyanis ezek, illetve az EU-jog egésze nem nemzetközi jognak, hanem egy önálló, speciális jogterületnek, közösségi jognak számít. Ezáltal a kérdésben felvetettek nem tartoznak a tilalmazott tárgykörök közé, tehát arról tartható népszavazás"

- zárja elemzését Szánthó.

A bírálat esetében - mely elsősorban az NVB és a Kúria hatásköre - felmerülhet még az egyértelműség kérdése, ami két követelményt foglal magában: a választói, és a jogalkotói egyértelműséget. A választói egyértelműség feltétele, hogy a választó egyértelmű választ tudjon adni a feltett kérdésre. A jogalkotói egyértelműség értelmében azt kell megvizsgálni, hogy az Országgyűlés vélelmezhetően el tudja dönteni, hogy hárul-e rá jogalkotási kötelezettség, és ha igen, akkor milyen mértékben.

Az NVB határozata szerint a kormány által benyújtott kérdés eddig az összes kritériumnak megfelelt. Ha a Kúria sem talál kifogásolni valót nagy esély van rá, hogy három hónapon belül mind a szavazóurnák elé járulhatunk. A valódi kérdés azonban az, hogy fog-e változni a kvóták megítélése az unión belül a következő, márciusi brüsszeli csúcsig. A tagállamok ekkor dönthetnek érdemben a kvóták sorsáról. Amennyiben a kvóták továbbra is napirenden maradnak és az unió azok végrehajtását kötelezné, a kötelező betelepítéssel szembemenő tagállamok leghatékonyabb és talán egyetlen esélye a népszavazás, hogy megőrizzék nemzetközi jogban is elismert szuverenitásukat.