Hozzátette, nem rendszerszintű a probléma, a minisztérium becslése szerint mintegy száz olyan ember van, aki kikerülve a szakorvosi képzésből elveszítette a korábbi nettó 150 ezer forintos ösztöndíjat és 107 ezer forintot kapott helyette. Mint mondta, az nem fordulhat elő, hogy bárkinek kevesebb legyen a bére, mint korábban volt:

Hangsúlyozta, hogy 2020-ra minden egészségügyi dolgozó bérét a duplájára fogják emelni a kormányzás elején kapott juttatáshoz képest. Továbbá az orvosok jövedelmének nagy részét most pótlékok, túlórák, ügyeleti díjak teszik ki.

Balog Zoltán beszélt arról is, hogy míg a vidéki kórházak több 100 milliárd forintos nagyságrendben újultak meg az utóbbi években, Budapest azonban nem részesülhetett az ezt lehetővé tevő uniós forrásokból.

Megemlítette, hogy a János kórház ügye speciális, a pavilonrendszerű működést ma már nem tartják hatékony módszernek, de amíg az észak-budai centrum nem jön létre, addig nem fognak hozzányúlni. Úgy vélte, az lenne a legjobb megoldás, ha a Kútvölgyiben hoznák létre azokat a kapacitásokat, amelyek most a János kórházban vannak.

Elmondta, a kormány döntése értelmében a dél-budai "szuperkórház" a Dobogó nevű területen valósul meg, autópálya-lehajtókat is terveznek hozzá. Mint mondta, a környéken lakók is jobban járnak, ha zöldmezős beruházásként egy új kórházat kapnak, mintegy 1000 ággyal, mint ha az Alkotás úton lévő Sportkórházat fejlesztették volna, amelynek ágyszáma, kapacitása túl kicsi lett volna.

Balog Zoltán az új, nagypénteki munkaszüneti napról elmondta: komoly döntés volt, mert a gazdaságnak kieső jövedelmet jelenthet. Hangsúlyozta, a családi, vallási közösségek lehetősége, hogy a munkaszüneti napot ünnepnappá tegyék.

(MTI)