Két évvel ezelőtt a magyar-szerb határon, amely egyúttal az Európai Unió schengeni határa is, naponta 8-10 ezer fő jelent meg. A migránsok eleinte még együttműködtek a hatóságokkal, de hamarosan semmilyen kooperációra nem voltak hajlandók, ráadásul egyre agresszívabbá váltak. 2015-ben közel a 400 ezer migránsból, 177 135 kért menedékjogot, de az érkezőknek semmilyen iratuk nem volt. Többségében szírnek, afgánnak, és koszovóinak vallották magukat. Közülük 152 ezren ismeretlen helyre távoztak, még mielőtt döntés született volna a kérelmükről – árulta el Bakondi György a Magyar Időknek.

A belbiztonság, a nemzeti szuverenitás megőrzése és az EU külső határainak megvédése érdekében a világ számos pontján létező határzárak tanulmányozása után világossága vált, hogy a magyar-szerb határra is műszaki határzárat kell telepíteni, hogy a migránsok ne léphessenek be illegálisan az ország területére – fogalmazott a belbiztonsági tanácsadó.

Azonban a határzár önmagában nem lett volna elég hatékony intézkedés az illegális bevándorlók számának csökkenéséhez. Ehhez kellett a megfelelő számú ember az érintett szakaszra, akiket elláttunk a szükséges technikai eszközökkel is – mondta. A törvénymódosításoknak köszönhetően továbbá lehetőség nyílt arra, hogy a honvédség erőit is bevonhassuk a műszaki határzár őrzésére. A törvényhozók ezenkívül megemelték az embercsempészet büntetési tételeit, a határzár megrongálása is bűncselekmény lett, valamint lehetőség nyílt arra, hogy az illegális belépőt vissza lehessen kísérni a a határon való belépésének helyére. Mindezek mellett pedig létrejöttek a tranzitzónák. Összességében ezeknek az intézkedéseknek köszönhető, hogy a két évvel ezelőtti 391 ezerrel szemben tavaly már csak 18 236 illegális határátlépő volt, idén pedig eddig 1157 – emelte ki Bakondi György.

Hozzátette, hogy rajtunk kívül a macedónok, a szlovénék és az osztrákok is építettek saját kerítést, amik szintén elősegítették a migránsok számának csökkenését. Azonban az útvonal bedugulása miatt 70-80 ezer migráns rekedt útközben valahol Görögország és az országhatárunk között, ők minden igyekezetükkel azon vannak, hogy továbbmenjenek Nyugat-Európába, elsősorban Németországba – fogalmazott. Sőt egymillió­an várakoznak Líbiában, hogy útnak indulhassanak Európába. Ugyancsak tömegek várhatók Marokkóból, a spanyol enklávékból. Távlatokban pedig legalább hatvanmillió gazdasági menekülttel kell számolni a szubszaharai térségből. Erről a miniszterelnök úr is tett már említést NATO- és ENSZ-jelentésekre hivatkozva – mondta.

Magyarország ellen folyamatosak voltak a politikai támadások a belbiztonsági intézkedések miatt. A magyar ellenzék eleinte még az unió kötelező kvótájának a létét is tagadta, most pedig felkarolhatja az Európai Bizottság tervét a bevándorlási ügynökségről. Ez a szervezet a nemzetállamok felett állna, és a nemzetállamoknak beleszólásuk sem lenne abba, kiket és milyen számban fogadnának be – emelte ki.

Bakondi György elárulta, hogy az elmúlt időszakban módosult az embercsempészek útvonala a szerb–román–magyar hármas határ irányába, de Románia aktívan lép fel az illegális határátlépőkkel szemben, ezért valószínűleg nem lesz szükség műszaki határzárra a magyar-román határszakaszon.

Azonban a helyzet instabil. A magyar hatóságok március vége óta 3699 esetben akadályozták meg illegális belépést, valamint 3461 embert fogtak el már az ország területén és kísértek vissza a tranzitzónába. Az utánpótlás pedig jól látható. A nyugat-balkáni útvonalon 70-80 ezer ember tanyázik, akik arra várnak, hogy Nyugat-Európába juthassanak. Ráadásul az Iszlám Állam is visszaszorulóban van, ezért tömegesen küldi harcosait Európába. Azt azonban ki kell jelenteni: általánosságban a migránsok nem terroristák, de nyilvánvalóan vannak köztük merénylők is – hangsúlyozta.