Úzvölgye több szempontból is jelentős helyszín a magyar történelmet tekintve, a közelben húzódik az ezeréves határ, illetve sok magyar áldozatot követelő harcok folytak itt az első és a második világháború során is. 1917-ben, az első világégés idején már ide temették a hősi halált halt magyar katonákat, akik többsége a miskolci tízes gyalogezredben szolgált.

A kommunizmus idején csak illegálisan lehetett látogatni, illetve gondozni a katonatemetőt, azonban a székelyeket ez sem tántorította el, amikor tudtak, ellátogattak Úzvölgyébe. Az 1990-es rendszerváltást követően aztán elkezdték fejleszteni a katonatemetőt, emlékműveket állítottak, illetve folyamatosan gondozták az erdélyiek a sírkertet.

102 év elteltével jutott eszébe a románoknak, hogy nekik kell ez a temető. Törvénytelenül létrehoztak egy román parcellát, amely egy nagy emlékművet és 52 betonkeresztet takar. Magyarország és Románia kötött egy egyezményt, amely a két ország közötti hadisírok gondozására vonatkozik. Ennek értelmében a felek arról állapodtak meg, hogy egyik ország sem avatkozik bele a katonatemetők ügyébe anélkül, hogy a másik fél ne egyezne bele. A román parcellára Magyarország nem bólintott rá. Románia megszegte saját 2008/300-as törvényét. Nemcsak ebben az esetben értelmezte a román fél könnyedén saját szabályait. Úzvölgye területileg mindig is Csíkszentmártonhoz tartozott, vagyis Hargita megyéhez. Azonban valamilyen trükk segítségével néhány éve Bákó megyéhez, Dormánfalvához csatolták.

– mondta Gergely András Csíkszentmárton polgármestere az Informátornak.

Az ismeretlen román katonáknak emléket állító keresztek tavasszal kerültek a temetőbe. Csíkszentmárton polgármestere a mai napig nem érti mi alapján, ugyanis a falu nyilvántartása szerint csupán egyetlen román katona fekszik az úzvölgyi katonatemetőben. Ez a név egyébként szerepel a sírkert falán található márványtáblán is. Az sem tisztázott, hogy miért pont 52 keresztet és miért pont oda állítottak a románok.

Az agresszív területfoglalásról, a törvény be nem tartásáról és a meghamisított történelemről az Informátor szerette volna megkérdezni Dormánfalva román polgármesterét is, ő azonban nem állt a Hír TV kamerája elé.

A júniusi hatodikai gyalázatos román agresszió után egyébként még a bukaresti Nemzeti Védelmi Minisztérium is elismerte korabeli dokumentumokra hivatkozva, hogy maximum 11 román katona nyugszik az úzvölgyi temetőben, ennek az elvileg 11 halottnak emelt 52 keresztet Dormánfalva vezetése.

Az Informátor adása: