Csepreghy Nándor közölte: a jelentést már 2016 végén megkapta a kormány, ám adatvédelmi okokból – az adatvédelmi hatóság véleményének kikérése után – csak most hozták nyilvánosságra.

Az elmúlt 13 év legnagyobb korrupciós ügye miatt az országnak várhatóan 59 milliárd forintot kell visszafizetnie az Európai Unió számlájára – tette hozzá.

A teljes jelentés itt letölthető (PDF).

A 104 oldalas jelentés fedőlapján érintett személyként a fővárosi önkormányzatot, az Alstomot és Medgyessy Pétert nevezik meg a dokumentum készítői. A volt szocialista kormányfőnél annyit írnak, hogy a hozzá köthető cég 2002 óta tanácsadói szerződésben állt az Alstommal, majd 2005-ben sikerdíjas lobbiszerződést kötöttek a metrókocsik szállítására.Ebből 600 ezer eurót kapott a cég 2007-2008-ban, miután furcsa körülmények között (több cég kizárása, majd egy utolsó egyeztetési körben, határidő után módosított ajánlattal) a legrosszabb első ajánlatot adó Alstom nyert.

Medgyessyről a Magyar Idők még tavaly megírta, hogy két részletben összesen több mint 597 ezer euró – jelenlegi árfolyamon mintegy 180 millió forint – áramlott a volt MSZP-s miniszterelnök családi cégéhez 2007-ben és 2008-ban.

A négy éven át tartó nyomozás eredménye szerint a kifogásolt szerződések – egy kivételével – 2010 előtt, vagyis a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány, illetve a Demszky Gábor-féle városvezetőség regnálása alatt született.

Felkérték a Főpolgármesteri Hivatalt, hogy február végéig fogalmazza meg a jelentéssel kapcsolatban a saját álláspontját, és megkeresik annak a lehetőségét, hogy a költségvetés visszakövetelhesse az érintett politikusoktól és cégektől a büntetés összegét – mondta Csepreghy Nándor.

2010 előtt a BKV egyetlen, nem az akkori városvezetés részéről delegált felügyelőbizottsági tagjaként több tucat alkalommal jeleztem a metróberuházás körüli szabálytalanságokat, tettem bejelentéseket, és számos akkori jegyzőkönyv bizonyítja, hogy a BKV akkori vezetői, a felügyelőbizottságnak az akkori városvezetést képviselő többsége ezeket lesöpörte az asztalról, legtöbbször még a vizsgálat lefolytatására sem voltak hajlandóak. Már 2010 előtt is sejthető volt, hogy a metróberuházást lebonyolító mérnökszervezet valójában nem a Főváros és a megbízó BKV, hanem a valójában általa ellenőrizni hivatott kivitelezők érdekeit képviseli.

 A 2010-es városvezetés-váltás és a BKK létrejötte után a Főváros új vezetése rövid időn belül ügyészségi feljelentést tett a metróberuházás körüli szabálytalanságok gyanúja miatt.

A jelentés egyáltalán nem foglalkozik a metró utasszámával, megmaradt buszjáratokkal, dugódíjjal - a korábbi főpolgármester erre vonatkozó megjegyzései teljesen alaptalanok voltak.

A korrupció és csalás a metróberuházás szerződései körül 167 milliárd forintnyi szerződést érint az OLAF szerint - nagyságrendi összevetésben ez körülbelül annyi, mint a teljes budapesti buszpark és a 3-as metró vonatok cseréjének együttes költsége vagy más megközelítésben a hármas metró infrastruktúra-felújítás költsége. Nem véletlenül mondtuk sokan éveken át, hogy a négyes metró beruházás túlárazott, így és ennyiért nem szabadna, szabadott volna megépíteni.

Az elmúlt hetekben, amióta az OLAF-jelentés végkövetkeztetései ismertek, az érintettek próbálták a történetet úgy kerekíteni, mintha a 2010 utáni időszak döntései bármilyen módon közrejátszottak volna a most várható támogatásvesztésben és az EU megállapításaiban. Ennek kapcsán néhány újságíró az elmúlt hetekben kitartóan próbált engem is megszólaltatni, mint a BKK akkori vezérigazgatóját, úgy téve, mintha a 2010 utáni városvezetés, BKK- vagy BKV-vezetés is érintett lenne. Számomra egyértelmű volt, hogy nem erről van szó, most azonban az OLAF-jelentésből mindenki számára kristálytisztán látható: a korrupciós cselekmények és súlyos visszaélések egytől egyig 2010-et megelőzően történtek.

Az OLAF jelentés 2010-et követő időszakra vonatkozóan egyetlen megállapítást tesz. Az OLAF szerint súlyos korrupciós cselekményekben érintett mérnökszervezet, az Eurometro lecserélésére, a tőle való megszabadulásra a Fővárosnak és a BKV-nak semmilyen más lehetősége nem maradt 2012-ben, mint hogy saját cégét, a BKK Közutat fejleszti fel ezen képességekkel és így látja el ezt a tevékenységet. A BKK Közutat - mint a Főváros/BKK cégcsoporton belüli vállalkozást - a BKV közbeszerzés nélkül bízta meg, ez a magyar jogszabályoknak megfelelt, de az EU szerint a nyílt közbeszerzés hiánya nem volt kellően indokolt és 25% támogatásvesztés (korrekció) erre a konkrét szerződésre is felmerülhet. De, és innentől az OLAF-ot idézem (87.o.): “a korrekció csökkenthető” és “javasolt figyelembe venni, hogy ez a szabálytalanság véget vetett egy másik, sokkal komolyabb szabálytalanságnak, amely a számos szerződött kivitelező és az őket felügyelni hivatott Eurometro Kft. között fennállt összeférhetetlenség volt” Továbbá az OLAF kifejezetten megállapítja (67.o.), hogy az Eurometro távozása és a BKK Közút belépése után ez az

Tehát 2010 utánra egyetlen észrevételt tett az OLAF: a városvezetés, a BKK és a BKV a 2010 előtt kijelölt és a jelentés szerint jó eséllyel korrupciós ügyekben érintett mérnökszervezetet olyan gyorsasággal cserélte le egy köztulajdonú cégre, hogy az esetleg enyhe eljárási szabályt sérthetett, ugyanakkor ezáltal a korábbi korrupt helyzetet sikerült megszüntetni. Szerintem ez egy jó és vállalható döntés volt.

Minden érdemi, súlyos csalásra és korrupcióra vonatkozó alapos és tételes nyomozati megállapítás 2010 előttre, az akkor megkötött kivitelezői és egyéb szerződések körüli közbeszerzésekre vonatkozik. Fontos összefüggés, hogy időben és személyi körben a jelentés megállapításai sokban egyeznek a BKV mindennapi működése körüli, a közvélemény előtt néhány éve már jól ismert 2006 és 2010 közötti korrupciós ügyek körülményeivel, szereplőivel.