Az Országgyűlés hétfőn kezdte meg a hetedik alaptörvény-módosítás általános vitáját az Országgyűlésben. Orbán Viktor miniszterelnök javaslatában egyebek között az idegen népesség Magyarországra telepítésének tiltását kezdeményezte. 

Az MSZP a vita előtt jelentette be: nem vesz részt az alaptörvény hetedik módosításában, az arról szóló hétfői vitától és a későbbi szavazástól is távol maradnak a képviselői. Az LMP parlamenti frakciója pedig úgy döntött, hogy a vitában részt vesz, de nem nyom majd gombot az alaptörvény hetedik módosításáról szóló szavazáson.

A Fidesz szerint első alkalommal fordul elő, hogy az alkotmányos identitás védelme érdekében van szükség az alaptörvény módosítására. Kósa Lajos, a kormánypárt vezérszónoka a miniszterelnök expozéja után hétfőn az Országgyűlésben kiemelte: a hetedik változtatás olyan időszakban történik, amikor Európát és Magyarországot alapvető kihívások érik.

Szájer József, a Fidesz másik vezérszónoka, EP-képviselő pedig azt emelte ki, hogy a szuverenitás és a hatalom forrása a nép, a nemzet. Magyarország nem az uniós jogkörökből való kilépést tervezi, hanem a jogi tisztázását az unió és a hazánk közti viszonynak – hangsúlyozta az európai parlamenti képviselő.

Kósa Lajos nehezményezte, hogy a baloldali ellenzék nem vett részt a vitában, dacára annak, hogy Molnár Gyula, az MSZP elnöke korábban azt nyilatkozta, pártja támogatna egy kvótaellenes törvénymódosítást.

– mondta a frakcióvezető.

Majd felidézte, hogy a szocialisták azt hazudták a kampányban mindenkinek, hogy bár lényegtelennek tartják a népszavazást, de a kvótaellenes törvény vitáján részt vesznek, és szavazásán igent mondanak, mert a kvótát elvetik. Fájó szívvel azt lehet mondani, hogy Magyarország védelmében a szocialistákra, a baloldalra soha nem lehetett számítani. 1956-ban sem a magyar szabadságharcosok mellé álltak, inkább a szovjet megszálló hadsereg mellett harcolt a magyar baloldal – mondta Kósa Lajos.

– fogalmazott a frakcióvezető, aki szerint ha a magyar szabadságért kell küzdeni, már annak is örülni kell, ha a szocialisták nem szúrnak hátba. De lehet, hogy még ebben sem kell reménykedni – mondta.

Dömötör Csaba is felszólalt ezzel kapcsolatban úgy reagálva:

A népszavazás nem valaminek a vége, hanem a történet kezdete – jelentette ki az államtitkár.

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: a magyar választók október 2-án világos üzenetet küldtek Brüsszelnek, hogy Magyarország nem kér a kötelező betelepítési kvótából. Ez az új szövetség a magyar szabadság mellett állt ki, és arra is teljes körű felhatalmazást adott, hogy az Országgyűlés alaptörvény-módosítással zárja ki a kötelező betelepítési kvóta bevezetését. Erre minden politikai és jogi felhatalmazásunk megvan – jelentette ki.

A Jobbik elnöke szerint a népszavazás nem új egységet, hanem új megosztottságot teremtett az országban. Vona Gábor szerint a népszavazás után Magyarország rosszabb helyzetbe került, mint előtte volt. Azon véleményének is hangot adott, hogy a népszavazással Brüsszel kezébe adtak egy aduászt.

A vezérszónokként felszólaló pártelnök azzal indokolta, hogy részt vesznek a vitában, hogy azt hazafias kötelességüknek tartják. Közölte, azért vesznek részt a vitában, hogy Magyarország legerősebb, legbiztosabb, leghatékonyabb alaptörvényi védelmének megalkotásában részt vegyenek, amellyel az országot meg tudják védeni a kvótáktól.

A politikus azt is megemlítette, hogy szerinte Magyarországnak le kellene zárnia a 20. századot, és ennek megfelelően az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulója alkalmából nyilvánosságra kellene hozni az ügynöklistákat.

A KDNP abban látja Európa jövőjét, ha visszatér a keresztény gyökerekhez, ellenkező esetben elbukik. Vejkey Imre, a kormánypárt vezérszónoka megjegyezte: Magyarország a népszavazással még demokratikusabbá vált, miközben az EU antidemokratikus bizonyítványt állított ki magáról. Bírálta Európa vezetőit, akik értékelése szerint az elmúlt évtizedekben szisztematikusan kiirtották a keresztény értékeket, s nem veszik észre, hogy szervezett invázió zajlik, futótűzként terjed az iszlám.

Vejkey Imre szerint a bevándorlók már "azt sem játsszák el", hogy be akarnak illeszkedni, teret foglalnak és párhuzamos társadalmakat hoznak létre. Ha az unió továbbra is szembekötősdit játszik, végül mind elbukunk, mivel továbbra is milliók készülnek Európába Ázsiából és Afrikából – hangoztatta a kereszténydemokrata politikus.

Soltész Miklós, a KDNP másik vezérszónoka a migránsok által elkövetett bűncselekményekről – terrortámadásokról, nők elleni erőszakról, egyházi szereplők elleni támadásokról – szóló hírekből idézett és szóvá tette, hogy a baloldal elbagatellizálja a problémát és semmibe veszi a választók üzenetét.

Mint mondta:

A kormánypárti politikus elítélte, hogy akik 2004 december 5-én megtagadták a határon túli magyaroktól, hogy Magyarországhoz kötődjenek, most idegeneket akarnak befogadni.

Hadházy Ákos, az LMP vezérszónoka, az ellenzéki párt társelnöke azt mondta, hogy színvonaltalan az alkotmánymódosítás, és olyan fogalmakat tartalmaz, aminek nincs jogi relevanciája. Hogyan gondolják, hogy ez az alkotmánymódosítás megvéd bárkit is?

Szerinte a módosítások nem állhatnak az uniós jog felett. Hozzátette: nem old meg semmit az alkotmánymódosítás, az Európát és a Magyarországot ért kihívásokból, és még a kvótakérdésre sem ad megoldást.

Az ellenzéki politikus szerint ugyanakkor az alaptörvény módosítása a biztonsági kérdéseket sem oldja meg. Hogyan lehet az, hogy több százezer SIM-kártyát megvásároltak, itt volt a párizsi robbantó, és nem vették észre – firtatta az LMP-s politikus.

A kormány nevében felszólaló Trócsányi László igazságügyi miniszter azt emelte ki, hogy ma óriási a vita a föderációról, illetve a tagállamok, nemzetek Európájának eszméjéről. Magyarország, az utóbbi pártján áll – jelezte.

Az alaptörvény szerint Magyarország független ország, lehetőség van bizonyos hatáskörök közös gyakorlására. A vita arról szól, mi is az az alkotmányos mag, amit meg kell őrizni és védeni kell Európában. Erről szól az alkotmánymódosítás, eljött az idő, hogy bizonyos kérdéseket rögzítsenek – közölte.

– jelentette ki a tárcavezető.

Szerinte olyan komoly érveink vannak, amelyek meggyőzőek, és meg tudják védeni a magyar kormány álláspontját. Kiemelte, hogy most azt határozzuk meg, mi a saját nemzeti identitásunk.