Az iraki keresztények gyógyszerellátását is finanszírozzuk
2017.05.29. 17:58
A miniszter elmondta, az Iszlám Állam fegyveresei elől 2014-ben az iraki Moszulból ötvenezer, a ninivei síkságról csaknem kétszázezer keresztény menekült Erbílbe, döntő többségük a város keresztény negyedébe, Ankawába. A városrész gyakorlatilag menekülttáborrá alakult, hangárokban, elhagyott épületekben szállásolják el a keresztény menekülteket. Balog Zoltán ismertetése szerint az erbíli káld érsekség által alapított Szent József Kórházban a menekültek ingyenes orvosi ellátását 12 orvos végzi, akik között szintén vannak menekültek.
Naponta százhúsz krónikus és kilencven akut beteget kezelnek és további kétezer embert látnak el ott gyógyszerekkel'
– tette hozzá.
Balog Zoltán kiemelte, tudja, hogy a magyar kormány segítsége csepp a tengerben, de bízik abban, hogy a segítségnyújtásnak üzenetértéke is van: jelzi, hogy tudatában vagyunk annak, milyen szenvedésnek vannak kitéve a Közel-Keleten élők, különösen a keresztények:
tudjuk a kötelességünket, azt, hogy segítenünk kell, és azt az elvet követjük, hogy ott segítünk, ahol ezek a keresztény közösségek 1900 éve élnek és ahol maradni szeretnének."
Bashar Matti Warda a segítséget megköszönve elmondta, hogy kevés pénzből, elsősorban adományokból tarják fenn kórházukat, a múlt hónapban azonban kifogytak a forrásaik, ezért a legjobbkor érkezik a magyar segítség. Az érsek külön megköszönte, hogy a segítségnyújtás előtt a kormány tagjai és szakértői a helyszínen tájékozódtak a helyzetről.
Az okirat aláírása után Bashar Matti Warda részt vett a Karitatív Tanács (KT) megbeszélésén. Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, a KT elnöke azt javasolta a tagszervezeteknek, hogy a nekik május közepén megítélt ötven-ötven millió forintos támogatásból különítsenek el egy összeget, hogy közösen segítsenek Erbíl környékén. Hölvényi György kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő úgy fogalmazott:
Észak-Irakban most van esély tenni valamit. Az újjáépítés időszakában a karitatív szervezeteknek át kell állniuk egy újfajta segítségnyújtásra."
Hozzátette, az összefogás és a helyben segítés azért is fontos, hogy a muszlim többség lássa, mire képesek a keresztények. Bashar Matti Warda beszámolója után azt javasolta, hogy a KT tagszervezetei hozzanak létre Erbílben egy koordinációs irodát, ahonnan irányítani lehet az újjáépítést. Lehetséges segítségként szólt még a lerombolt falvak újjáépítéséről. Mint mondta, Erbíl környékén kilenc falut és 14 ezer házat romboltak le az ISIS fegyveresei. A magyar karitatív szervezeteknek ezért – ha segíteni akarnak – érdemes lenne egy településre koncentrálniuk, ami modellértékű lehetne.