Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum szóvivője sajtótájékoztatón azt kérte, hogy minél többen, magyar zászlókkal vegyenek részt a Békemeneten.

Az útvonalról szólva ismertette: a gyülekező 12 órakor lesz a Komjádi uszoda előtt, majd a Margit híd felé indulnak, a tömeg a Szent István körúton, a Bajcsy-Zsilinszky úton, majd az Alkotmány utcán keresztül érkezik meg a Kossuth térre, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mond ünnepi beszédet.

Csizmadia tájékoztatása szerint a mozgássérültek részére a színpadhoz közel elkülönített helyet biztosítanak, ahol magyar paralimpikonok kifejezik, hogy a béke pártján állnak.

„A Békemeneten lengyel testvéreink, valamint az olasz nemzeti-konzervatív szakszervezet, az UGL népes küldöttsége, illetve a spanyol Solidaridad szakszervezet és a Roma Szeretetszolgálat is részt vesz” – közölte.

Az ukrajnai háborúra térve rögzítette, hogy Európa és a világ biztonságát veszélyezteti, amikor egy szuverén ország, Ukrajna ellen orosz csapatok indítanak agresszív támadást.

– emlékeztetett.

Mint mondta, Magyarország „teljes szolidaritással” fogadja a háború elől menekülőket, magyarokat, ukránokat és más nemzethez tartozókat, a visegrádi országok mindent megtesznek a megsegítésükért.

Csizmadia László kitért arra is: a magyarok nagy többsége támogatja a kormány azon döntését, hogy Magyarország ne szállítson fegyvereket Ukrajnának és ne engedje át a területén azokat.

A CÖF alapítója beszámolt arról is, hogy a Békemenet megemlékezik az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseiről, „lengyel testvéreinkről; hálával gondolunk Bem Józsefre és Józef Wysockira, akik a magyarok oldalán harcoltak”. 1848 eseményei arra is emlékeztetnek, hogy „a nehezen kivívott szabadságot még nehezebb megvédeni”; „a történelem azt bizonyítja, hogy a béke mindig győz, a józan ész diadalmaskodik” – emelte ki.

Bayer Zsolt szerkesztő-publicista azt hangsúlyozta, hogy a Békemenet – mint elnevezés – fennállása óta soha nem volt annyira aktuális, mint most. Az egyetlen normális, értelmezhető és helyes politikának a béke igenlését nevezte. Kitért annak fontosságára is, hogy az Oroszország elleni szankciók „ne váljanak olyan fegyverré, amelyek visszafelé sülnek el”. Példaként említette, hogy „a német kancellár rájött arra, amit a magyar kormányfő a kezdet kezdete óta hangsúlyoz”, miszerint csak olyan szankciókat lehet bevezetni, amelyek nem sújtják az azokat elrendelő országokat.

Széles Gábor nagyvállalkozó értékelése szerint az ukrajnai háborúnak gazdasági tekintetben is „mélyreható következményei lesznek”; „gazdaságilag még sokkal nehezebb a helyzet, mint politikailag”. Úgy vélte, ha Oroszországot „vissza akarják nyomni” középhatalmi státuszba, az az egész világon gazdasági lejtmenetet fog okozni.

Ifjabb Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA szóvivője elmondta, hogy a baloldal 1989 előtt és az után is a magyar emberek érdeke ellen politizált, és kizárólag a saját érdekeit nézte, most pedig fegyvereket küldenének Ukrajnába, amivel fenyegetnék Magyarország biztonságát; az orosz gázról való lemondás, illetve a gazdasági kapcsolatok megszakítása – álláspontja szerint – egyértelműen Magyarország érdekei ellen valók.

Fricz Tamás politológus, a CÖF-CÖKA kuratóriumi tagja arról beszélt, hogy a háború jelenleg felülírta azokat az értékrendi kérdéseket, köztük a nemzeti szuverenitást és hagyományokat, a keresztény gyökereket, amelyekért a Békemenet kiáll, de nem oldotta meg azokat. Úgy vélte, az ukrajnai háború rendezéséhez minden félnek nagyfokú önmérsékletre van szüksége.

– hangoztatta, majd méltatta Magyarország „példás helytállását” az ügyben.

Stefka István újságíró úgy vélekedett, hogy Magyarországot kétféle veszély fenyegeti: keletről a háború,

Bencsik András, a Demokrata című hetilap főszerkesztője kifejtette, hogy az április 3-ai választáson „élet és halál között kell választani” és a rossz döntés Magyarországnak a háborúba való belesodródást is okozhatja. Úgy értékelt, akik részt vesznek a Békemeneten, Magyarország „cselekvő hősei”, akik azt szeretnék, hogy a szeretet és az összefogás ereje érvényesüljön.

Az eseményen ifjabb Lomnici Zoltán bemutatta a CÖKA keretein belül működő Civil Igazságtételi Bizottság Talpra, magyar! című kiadványát, amely a „rendszerváltás előtti és azt követő számtalan baloldali bűnt” tárja fel. A kettős mércére utalva egyúttal elfogadhatatlannak nevezte, hogy „nem volt nürnbergi pere a kommunista bűnöknek”.