A Reformátusok szárszói konferenciáján a politikus kiemelte: az európai identitást bizonyos erők a nemzeti identitás ellenében akarják megfogalmazni.

- mondta a politikus.

Ezért a „legékesszólóbb nyugati politikus sem fog tudni meggyőzni minket arról, hogy el kell hagynunk a nemzeti összetartozás érzését, a kultúránkat ahhoz, hogy igazi európaiak legyünk” – fűzte hozzá Szájer József. Kitért arra: az európai identitás soha nem lesz olyan erős, mint a nemzeti. Az emberiség történelmi tapasztalata szerint demokrácia is csak nemzeti szinten tud kibontakozni, a birodalmakban ugyanis hiányoznak azok a feltételek, amelyek miatt egy közösséghez tartozónak érzik magukat és áldozatot vállalnak egymásért az emberek.

Budapest, 2019. április 5.Szájer József, a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) képviselõje beszédet mond a Parlamenti Szalon címû rendezvényen a Bálna Budapest rendezvényközpontban 2019. április 5-én. Az eseményen ismertetik a Fidesz európai parlamenti választási programját.MTI/Koszticsák Szilárd

Szájer József szólt arról is: a kereszténydemokrata politika Magyarországon soha nem csupán egy irány volt a sok közül, hanem „összetartozásunk és megmaradásunk fontos feltétele”.

A kereszténydemokrácia alappilléreként a nemzet mellett említette a kereszténységet és az emberi méltóságot, hozzátéve, hogy mindezek ma komoly támadásnak vannak kitéve. Úgy fogalmazott:

E támadás részeként maga a kereszténység, a hit ma ódivatú dologként jelenik meg a főáramú médiában, többnyire gúny és nevetségesség tárgyává téve. A kereszténydemokrácia harmadik pillére az emberi méltóság, ami azonban nem azonos a ma divatos ”egyenlősdivel„. Tisztelet érdemei alapján, a társadalomban való szerepvállalása szerint illet meg valakit – mondta.

A kereszténység, a nemzet és az emberi méltóság az a három terület, ahol a nyugat-európai kereszténydemokrata pártok sok tekintetben elhagyják azt a helyes utat, amelyet ők maguk alakítottak ki, és amely ”nekünk is például szolgált„. De ”itt vagyunk mi féknek„, és figyelmeztetni őket, hogy ”ha ezen az úton megyünk, akkor feladjuk teljes identitásunkat és beleolvadunk egy globálisan irányított, nem demokratikus társadalomba„ – tette hozzá Szájer József.

Sölch Gellért, az Emberi Erőforrások Minisztériumának stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a nyugati és közép-európai kereszténydemokráciák különböző gondolkodására az egyik leglátványosabb példa a 2015-ös migrációs krízis volt. Akkor a keresztény szolidaritásra hivatkozva kérték számon a magyar kormányon, hogy miért nem fogad be mindenkit, miért védi meg az ország határait és ragaszkodik a szabályok betartásához. Az akkor ”nagyon gyorsan és precízen meghozott politikai döntés legfőbb súlya„, hogy megmutatta, ragaszkodunk a nemzeti identitás őrzéséhez, ezen túl pedig ”ott segítünk, ahol a baj keletkezik„. Erre épült a kormány Hungary Helps programja – tette hozzá a helyettes államtitkár.