Barthel-Rúzsa Zsolt, alapítványa Merre tart Európa? - A Project 28 kutatás 2018-as eredményeit ismertető konferencián úgy fogalmazott, idén harmadik éve elvégzett kutatásuk azt a valóságot mutatja meg, amellyel a nyugati politikai és gazdasági elit nem mer szembenézni.

Kiemelte, felmérésükből azt látják, az európai polgárok érzik, a rosszul értelmezett liberalizmus és multikulturalizmus miatt olyan válság van kialakulóban, amelyből a nemzetközi szervezetek és a nyugati elit nem tud kiutat.

- tette hozzá.

Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője kifejtette, 2016 óta szinte változatlan kérdéssorral készítik el reprezentatív, minden érintett országban ezer lakost megkérdő kutatásukat. Elmondta, felmérésük első része az európaiak közérzetére irányult. Európa extrém módon pesszimista, és csak a periféria országai, első sorban a kelet-európai térség jelenti a reménységet - hangzott el.  Az itt élők nyilatkoztak ugyanis úgy, hogy jobb világban fognak élni 20-25 év múlva, míg a nyugatiak szerint a jelenleginél rosszabb körülményeket hagynak hátra gyermekeiknek - mondta az elemző, aki szerint utóbbi mögött elsősorban a migrációból eredő biztonsági problémák állnak.

A Századvég kutatásából az is kiderült, hogy az európaiak nem szeretnének "több Brüsszelt", vagyis szerintük rossz irányba megy az európai integráció, és nagyobb nemzeti szuverenitásra vágynak. Az alapítvány munkatársa szerint ez az állítás országoktól függetlenül igaz, de a kelet-európai országok az átlagosnál is jobban szeretnék a nemzetállamok Európáját.

Lánczi Tamás szólt arról is, hogy a felmérés alapján az európaiak háromnegyede problémát lát a migrációban, azt inkább károsnak tartja, annak kezelésében ugyanakkor megosztottság mutatkozik az unió nyugati és keleti fele között. A leginkább érintett, illetve célországok, így például Németország, Olaszország, Spanyolország, Görögország és a Benelux államok ugyanis növelnék az uniós hatáskört, elfogadóbbak a kvótával, míg a keleti tagállamok saját hatáskörben kezelnék ezt a problémát és elutasítják a kötelező szétosztást. Lánczi Tamás szerint ez a megosztottság csak felszíni, valójában ugyanazt az attitűdöt hordozza, mivel az a megfontolás áll mögötte, hogy a nyugatiak szeretnék "idepasszolni" a bevándorlókat. Szerinte erre utal az is, hogy a megkérdezettek többsége a kelet-európai országok szigorú migrációs politikáját részesíti előnyben.

Az elemző kitért arra is, hogy az európai polgárok egységesen elvárják Brüsszeltől a külső határok védelmét, a felmérés alapján pedig az emberek kelet felé haladva érzik magukat biztonságban a migrációval növekvő terrorveszéllyel szemben. A többség emellett reális veszélynek tartja azt is, hogy a bevándorlással megváltozik országa kultúrája, továbbá a migráció többletterhet jelent, ami hátráltatja a gazdasági növekedést.

A Századvég felméréseiből az is kiderült, hogy míg 2016-ban az európaiak többségében menekülteknek tartották az Európába érkezőket, addig, most többen vannak azok, akik szerint főként gazdasági céllal jönnek a kontinensre. Elmondta, a megkérdezettek döntő többsége, 81 százaléka szerint az illegális bevándorlás hátterében álló problémákat azok forrásánál kellene kezelni.

Lánczi Tamás beszélt arról is, kutatásuk alapján a többség szerint a demokratikus felhatalmazás nélküli szervezeteknek nincs joga beleszólni a politikai döntésekbe. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, Soros György megítélése egészen negatív, a megkérdezettek 80 százaléka, Észtországon kívül minden tagállamban elutasítják a tevékenységét.

Kiemelte, a megkérdezettek egyharmada szerint tíz év múlva már nem lesz Európai Unió, ami az elégedetlenség és bizonytalanság mellett azt mutatja, hogy az unió nem feltétlenül stabil képződmény.

Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója előadásában arról beszélt, hogy a migrációs kérdés felszínre hozta az uniót veszélyeztető törésvonalakat.

Hangsúlyozta, az unió keleti országainak csatlakozása egy olyan diktátum alapján történt, amilyenhez hasonlót korábban többször is megtapasztaltak. A nyugati tagállamok az egyesülés helyett ugyanis bekebelezték a keletieket, hogy az új piacokkal ellensúlyoztak a '90-es évek elején tapasztalt gazdasági pangást - mondta.

Schmidt Mária aláhúzta ugyanakkor, hogy Európa keleti felének egyenjogúsítása nélkül nincs esély a sikerre, a kontinens akkor lesz képes felkészülni a kihívásokra, ha egyenjogú tagállamok közös otthonává válik, szemben azokkal a nézetekkel, amelyek szerint az unó a nyugat-európaiaké, a keletiek beengedése pedig csak üzemi baleset volt.