Németh Zsolt elmondta, az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos strasbourgi vita után elfogadott határozat alapján szükségesnek látja, hogy javuljanak az államnyelv oktatásának feltételei, de nem tartja indokoltnak átalakítani és kétnyelvűvé tenni az oktatást az államnyelv tanításának érdekében. A tanács véleménye szerint a meglévő egynyelvű kisebbségi oktatási rendszer közepette kell javítani az államnyelv tanításának feltételein.

Elmondta, az Európa Tanács és a közép-európai országok is támogatják Ukrajnát az Oroszországgal kialakult konfliktusban területi integritásának megőrzése és szuverenitása gyakorlása érdekében, ugyanakkor

Az ET egyértelműen ellenzi, hogy Kijev növelje a szomszédos országok közötti feszültséget, és azon az állásponton van, hogy a régió országainak együtt kell működniük annak érdekében, hogy az európai értékek gyökeret verjenek és megerősödjenek Ukrajnában. Az elfogadott határozat továbbá elvárja, hogy

A magyar kezdeményezésre lefolytatott vita eredménye az is, hogy Petro Porosenko ukrán elnök szerdán elmondott strasbourgi beszédében nyitottnak mutatkozott a szabályozás felülvizsgálatára – húzta alá Németh Zsolt.

Hozzátette, Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára a szervezet minden kisebbségek védelmét szolgáló eszközét felajánlotta a kárpátaljai magyar oktatási rendszer védelmében. Andres Herkel észt néppárti képviselő, a PACE jelentéstevője a vita során kijelentette, az új ukrán oktatási törvény nem teremt megfelelő egyensúlyt a nemzeti kisebbségek nyelve és az ország hivatalos nyelve között, a szabályozás ilyen formájában nagyban akadályozza a nemzeti kisebbségek anyanyelven történő tanítását. Herkel aláhúzta,

A hivatalos nyelv oktatására irányuló intézkedéseknek ugyanakkor együtt kell járniuk a nemzeti kisebbségek nyelvének védelmével és tartózkodniuk kell mindenfajta megkülönböztetéstől – mondta.

A felsoroltak alapján és a békés együttélés megőrzésének céljából az ukrán hatóságoknak felül kell vizsgálniuk a kisebbségi nyelvhasználatot érintő oktatási törvényt, hogy különbségtétel nélkül rendelkezzen az "őshonos ukrajnai nemzetiségek" és a "nemzeti kisebbségek" minden tagjára nézve. A jelentéstevő végezetül arra szólította fel a szomszédos országokat, hogy mutassanak készséget arra, hogy követeléseiknek megfelelően ugyanolyan mértékű megállapodásokat kínáljanak az országukban élő ukrán nemzeti kisebbségi közösségeknek – összegzi az MTI.