A vitán a Fidesz részéről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, míg az ellenzék részéről Schiffer András, az LMP alapítója, valamint Bárándy Gergely szocialista politikus vett részt. 

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója nyitóbeszédében elmondta, hogy a Magyarországgal szemben az Európai Parlament által megindított 7. cikkely szerinti  jogállamisági eljárásra vonatkozó szabályok rendkívül homályosak és kétértelműek – így fennáll a veszélye annak, hogy az eljárás esetleges további szakaszaiban csak tovább fokozódik az uniós rendszer instabilitása és kiéleződnek az ellentétek az uniós intézmények és a tagállamok között.

Alapvetően az uniós jogalkalmazás átpolitizáltsága miatt tartotta fontosnak a vita megszervezését az Alapjogokért Központ – mondta el a szervezet vezetője.

A vitát elindító első megszólalóként Gulyás Gergely arról beszélt, hogy véleménye szerint rossz irányba mozdult az európai közösség, mivel például az Európai Bizottság az utóbbi években nem a szerződések őre volt, hanem bevallottan politikai szerepet játszott.

Gulyás szavai szerint az utóbbi években következmények nélkül lehetett lábbal tiporni a schengeni egyezményt, és az számított jó európainak, aki így tett, az pedig rossznak, aki betartotta a jogszabályt. Magyarország volt az egyetlen példamutató módon eljáró állam a migráció ügyében: elsőként végezte el kötelezettségét a külső határok védelmében – tette hozzá.

Gulyás Gergely arról is szólt, hogy Magyarországnak vannak közös értékei Nyugat-Európával, még akkor is, ha egyes kérdésekben, így például a migráció vagy a családpolitika ügyében alapvetően nem értenek egyet. Ugyanakkor viszont Nyugat-Európában intolerancia, kirekesztés tapasztalható a magyar álláspontokkal kapcsolatban, nem hajlandóak elfogadni az övékétől különböző álláspontot, mindemellett a sajtóban pedig még hírhamisítás is folyik Magyarországról.

A Sargentini-jelentés az eltérő gondolkodás szankcionálására tett kísérlet – vélekedett a miniszter, aki úgy fogalmazott, hogy Judith Sargentini holland zöldpárti képviselőben van szovjet típusú hajlam még a független magyar igazságszolgáltatás befolyásolására is.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azt hangsúlyozta, hogy a Sargentini-jelentés készítője maga nyilatkozta egy sajtótájékoztatón, hogy politikai nyomásgyakorlásra akarja használni a dokumentumot. A frakcióvezető szerint a Sargentini-jelentés 69 érdemi állításából 37 hamis, 19 folyamatban lévő vitás ügyre utal, 13 pedig már lezártra vonatkozik. Kocsis Máté utóbbiban látta a legnagyobb veszélyt, hiszen a jelentés ezáltal relativizálja a korábbi egyeztetéseket.

Sérelmezte, hogy az uniós szerződés 7. cikke szerinti eljárásban nem veszik figyelembe, hogy Magyarország hasznos tagja az Európai Uniónak (EU): nemcsak kulturálisan, de gazdaságilag is értéket tesz hozzá a közösséghez.

A frakcióvezető nehezményezte ugyanakkor, hogy a Sargentini-jelentés elkészítése során olyan szervezeteket kerestek meg, mint a Társaság a Szabadságjogokért és az Amnesty International, a Miniszterelnökség véleményét ugyanakkor nem kérték ki. Úgy fogalmazott, hogy az EU magát lőtte lábon, amikor ilyen alapokon állva megindította történetének egyik legsúlyosabb eljárását.

Kocsis Máté szólt arról is, elfogadhatatlan ahogy a Sargentini-jelentés 67. pontja éppen a magyar kormányt teszi felelőssé a független magyar bíróságok előtt folyó per kapcsán, Ahmed H. ügyében. 

Bárándy Gergely volt szocialista képviselő azonban úgy vélekedett, hogy bár a Sargentini-jelentés kétségtelenül tartalmaz hibákat, a lényegi állításai azonban szerinte igazak. Azt pedig szerinte nem lehet mesterségesen különválasztani, hogy egy döntés jogi vagy politikai. Azt mondta, lehet vitatkozni azon, hogyan kell értelmezni a 2. cikkben foglalt értékeket, amelyek megsértésének gyanúján alapszik a 7. cikk szerinti eljárás megindítása.

Schiffer András ügyvéd, a Lehet Más a Politika korábbi társelnöke azt mondta, a közbeszédben a rendszerváltás óta állandó vitatechnika, hogy negatív felhanggal beszélnek a "politikai döntésekről", ami egy félreértelmezés, mivel minden közéleti döntés politika is egyben. Schiffer szerint bár a 2. cikkben csupán tömören esik szó az uniós értékekről, a jogszabályhely nem teljesen holt betűk halmaza, mert a régebbi nyugati tagállamok egymás közötti interakcióiban már kialakult egy egyezményes jelentése az alapfogalmaknak.

Azt az LMP hajdani alapítója is elismerte, hogy a Sargentini-jelentés nem sikerült jól, és a nyilvánvaló tévedések vagy hazugságok rontják a hitelét.

Azt Schiffer András és Bárándy Gergely is kifejtette, hogy szerintük Magyarországon tartalmilag egyetlen személy döntésétől függ a független intézmények vezetőinek a sorsa, tehát tartalmilag a fékek és egyensúlyok rendszere ki van iktatva az alkotmányos rendszerből, bár olyan, mintha létezne. 

Ezzel összefüggésben Gulyás Gergely viszont azt mondta, hogy Schiffer gondolkodása „mélyen antidemokratikus”, ugyanis az intézmények és hivatalok élére történő jelölés a világban mindenhol a kormányzati pozícióban levők joga és kötelessége. Kocsis Máté pedig úgy vélte, hogy a jogállamiság számonkérése finoman szólva is furcsa a balliberális oldal részéről a 2006-os események és a romagyilkosságok tükrében, amelyek mind a szocialista-szabad demokrata kormányzás alatt történtek.